Bizonyára feltűnt már, hogy míg a pisiléshez – szerencsére – nem társul minden esetben kakilás is, fordítva viszont már nagyon is nagy az összhang: a jóleső megkönnyebbülést majd minden esetben követi a levezetés is. De vajon miért van ez így?
A rendszeres ürítéstől sokan egészségesebbnek, boldogabbnak és – nem utolsósorban – könnyedebbnek érzik magukat. Reggel megszabadulnak a salakanyagoktól, így frissen, jól indul a napjuk. Másoknak a munka miatt fontos, hogy menetrendszerűen történjen a székelés. Ha indulás előtt mégsem jön össze, később nem tudják akármikor elintézni, amikor ingert éreznek. Bármi is legyen a motivációd, természetes módszerekkel is sokat tehetsz azért, hogy ébredés után lendületesen távozzanak belőled a dolgok.
Ha mindig is tudni akartad, de eddig nem merted megkérdezni, most egy valós példával szemléltetjük, meddig lehet húzni, és a késedelemnek milyen következményei lehetnek.
Milyen a székleted mostanában? Szexuálisan aktív vagy? Mennyit dohányzol? Milyen rendszerességgel fogyasztasz alkoholt? Amikor az orvosunkkal konzultálunk, könnyen ilyen és ehhez hasonló kérdésekre terelődhet a szó. Ül velünk szemben a fehér köpenyében, és még ha alapvetően meg is bízunk benne, nagy lehet a csábítás, hogy a valóságosnál jobb színben tüntessük fel magunkat. Ha azonban kozmetikázva válaszolunk a kérdéseire, a saját gyógyulásunkat veszélyeztetjük.
Az ételallergiában szenvedők száma a statisztikák szerint évről évre növekszik. Küzdünk ellene keményen, általában az allergének kiiktatásával vagy gyógyszerekkel, de mindig új utakat keresünk. Tudósok most úgy gondolják, lehet, hogy a bélbaktériumok jelenthetik a megoldást.
Az emberek 49 százaléka konzekvensen kerüli saját székletének látványát, holott egy csomó fontos következtetést lehetne levonni belőle.
Szoktál azon tanakodni, hogy hetente hányszor nagyvécézel, vagy hogy mitől van az, hogy egyszer kőkemény a székleted, máskor meg szokatlanul híg? Ha szoktál, ne érezd gáznak, attól, hogy nyilvánosan nem szívesen beszélünk a témáról, az emésztés és az ürítés nagyon is fontos dolgok, többet kellene velük foglalkoznunk.
A menstruációs ciklusnak is van beleszólása az ürítési szokások megváltozásába.
Az ember elég hülyén van összerakva. Ásítunk, tüsszentünk, szellentünk, vizelünk, székletet ürítünk. Olyan természetes tevékenységek ezek, amiknek társas életünkben megvan a helye és az ideje. De mi van akkor, ha rosszkor törnek ránk?
A széklet visszatartása, a két-három év közötti gyerekeknél viszonylag gyakran felmerülő probléma.
Babakori székrekedés, avagy hogyan fér el egy méteres kerti slag egy 67 centis babában? És hogy imádkozzuk ki?
