Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az ember elég hülyén van összerakva. Ásítunk, tüsszentünk, szellentünk, vizelünk, székletet ürítünk. Olyan természetes tevékenységek ezek, amiknek társas életünkben megvan a helye és az ideje. De mi van akkor, ha rosszkor törnek ránk?
Tegyük fel, hogy tökéletesen egészségesek vagyunk, szellemileg éppúgy mint testileg. (Már ha ilyet feltehetünk, de tegyük fel a cikk kedvéért, hogy feltehetünk ilyet.) Szóval még ha minden tökéletesen is működik a szervezetünkben, vannak társaságban potenciálisan kellemetlen dolgok, amiket nem lehet elkerülni. Küzdöttél már ásítással, ne adj isten pukival egy véget nem érő tárgyaláson? Köhögőrohammal koncertteremben? Ültél már be 160 perces filmre nagy kólával? Jött már rád hasmenés a reggeli dugóban? Létezik, hogy lassan gyarmatosítjuk a Marsot, de ezeket az alapproblémákat nem tudjuk megoldani?
Na, lássuk, mit tehetünk mi ellen, és mi mivel jár.
Ásítás
Minek van: Oxigénhiányt szüntet meg? Egyfajta nyújtózkodás? Az agyat hűti? Az a helyzet, hogy nem tudjuk.
Mit lehet tenni, ha ásítanunk kell, de nem akarunk ásítani: abban tehát mégsem biztosak a tudósok, hogy az ásítás az oxigénhiánnyal függ össze, de többen mondják, hogy néhány jó mély levegővétel segíthet elnyomni az ingert. Orron át vegyük a levegőt, és szájon át lélegezzük ki. Próbáljuk meg ne csak felülre, a mellkasba szívni a levegőt, hanem minél mélyebben a hasunkba, táguljon a rekeszizom. Ha mindez mégsem segít, vagy meglepetésszerűen jön az ásítás a kedd délután fél 3 óta tartó meetingen, akkor hatékony módszer, hogy görcsösen összeszorított fogakkal eljátsszuk, hogy nem is ásítunk. Érdemes valamilyen figyelemelterelő manővert is alkalmazni, például komoly arccal, esetleg összehúzott szemmel bólogatni mindeközben, jelezve, hogy nagyon is figyelünk.
Mi történik, ha elfojtjuk az ásítást: valószínűleg semmi.
Tüsszentés
Minek van: többnyire az orrnyálkahártyát irritáló idegen anyagok kiürítésére. Úgy is mondhatjuk, hogy az orr újraindítására. Külön vicces jelenség a fény által kiváltott tüsszentés (az olvasók 20-30 százaléka tudja, miről van szó, további érdekességek angolul itt.)
Mit lehet tenni, ha tüsszentenünk kell, de nem akarunk tüsszenteni: rengeteg praktika van erre, az orrnyeregszorítástól a felsőajak-csippentésen és szájharapdáláson át a fülcimpamasszázsig. Valljuk be, egyik sem működik igazán jól. Igaz, azt még nem próbáltam, amit a fent linkelt oldalon 11. tippként írnak, miszerint valami abszurd vagy meglepő mondás annyira összezavarhatja az agyunkat, hogy tüsszenteni is elfelejtünk.
Mi történik, ha elfojtjuk a tüsszentést: ha már elindult, az akár 160 km/órás sebességgel távozni kívánó levegő útját blokkolni nem jó ötlet. Ha teljesen befogjuk az orrunkat-szánkat tüsszentéskor, az egyrészt fájdalmas, másrészt komoly halláskárosodást okozhat és elpattinthat fejünkben lévő ereket. Ebbe belegondolva már inkább választjuk az átmeneti kellemetlen érzést egy alkalmatlan időben kirobbanó tüsszentés miatt.
Köhögés
Minek van: védekező reflex, amely megtisztítja a légutakat az irritáló anyagoktól, idegen testektől.
Mit lehet tenni, ha köhögnünk kell, de nem akarunk köhögni: két eset van, vagy jó előre felkészültünk a köhögésre, vagy nem. Ha előre felkészültünk, akkor van nálunk cukorka, folyadék, bármi, amivel megnyugtathatjuk a torkunkat. Ha nem, legfeljebb a nyálunkat tudjuk nyelni, ezen túl egy darabig lehet szenvedni is. Aki ilyen szenvedő embereket szeretne látni, járjon klasszikus zenei koncertekre. Valóságos irodalma van a koncerttermi köhögésnek, hogyan viselkedjen a közönség, hogyan a művész, régen minden jobb volt-e, ilyesmi.
Mi történik, ha visszatartjuk a köhögést: Mivel itt is arról van szó, hogy gyorsan akar távozni a levegő a fejünkből, ha ezt nem engedjük neki se szájon, se orron keresztül, az jót nem jelent. Talán akkora baj nem lesz belőle, mint a tüsszentésnél, de a görcsös kattogás közben sokkal rosszabbul érezzük magunkat. Kinek kell ez?
Szellentés
Minek van: így ürülnek ki a gyomorban vagy a bélben keletkező gázok.
Mit lehet tenni, ha jön a pú, de nem akarjuk kiereszteni: megint két eset van, vagy csöndes, vagy hangos. Természetesen a mondóka állításával ellentétben a hangos fingnak is van szaga, erre kár is vesztegetni a szót. Kisebb társaságban vagy mondjuk randin, esetleg szűk térben mindkét verzió vállalhatatlan, ilyenkor a legjobb módszer tiszta erőből összeszorítani a farpofákat. Nehéz lesz fenntartani a könnyed, szellemes társalgást, de van rá esély, hogy egy idő múlva visszamegy a puki és nyerünk egy kis időt. Hangsúlyozzuk a “kis” szót, ugyanis az a gáz bizony vissza fog térni valamikor, ráadásul még erősebben. Ha csak a púzás hangját nem szeretnénk kiadni, és nem is tudjuk álcázni mondjuk köhögéssel vagy más zajkeltéssel, akkor lehet próbálkozni a lassú vagy apránkénti kiengedéssel. Ezt ülő helyzetben kiegészíthetjük az óvatos testsúlyáthelyezéssel, fészkelődéssel (a kulcsszó: óvatos). A szaggal viszont sajnos semmit nem lehet kezdeni. Vagyis de: feltalálták ugyanis a fingszag-semlegesítő ruhát. Ebben egy aktívszén-réteg biztosítja a kellemetlen szagok szűrését. Azért is zseniális ez a találmány, mert arra a kínos jelenségre is megoldást nyújt, amikor a fingszag másodpercekig letagadhatatlanul követi az embert.
Mi történik, ha visszatartjuk a szellentést: ha gyakran vagy sokáig visszatartjuk a pukit, az puffadáshoz és komoly görcsökhöz vezethet. Ebbe nem gondolt bele Malawi igazságügyi minisztere, George Chaponda, amikor 2011-ben a légszennyezési törvényt értelmezve be akarta tiltani a nyilvános szellentést. Ha még többet szeretnél tudni a bélgázokról, akkor szerencséd van: itt egy hosszabb cikk róla.
Vizelés
Minek van: így távozik a szervezetből az anyagcsere során kiválasztott felesleges víz, továbbá elektrolitok és egyéb anyagcseretermékek.
Mit lehet tenni, ha pisilni kell, de nem akarunk: a Wikihow erre is tucatnyi apró trükköt tud, elegánsan illusztrálva. Ami nekem új volt, és esküszöm, hogy nem szándékos a szóvicc, de hogy a vizualizáció segíthet. Tehát a hólyagzáró izmok megfeszítése mellett képzeljük is el szemléletesen, ahogy záródik a hólyag, miközben a többi haskörnyéki izmot ellazítjuk. Igyekezzünk minél inkább nyugton maradni, tartózkodjunk a hirtelen mozdulatoktól. Ne gondoljunk semmire, ami folyadékokkal kapcsolatos.
Mi történik, ha visszatartjuk: erről már kimerítően volt szó nálunk. Röviden: kis visszatartásból nem lesz nagy baj, gyakori hosszabb visszatartásból lehet baj.
Székletürítés
Minek van: az emésztés végterméke így távozik a szervezetből.
Mit lehet tenni, ha kakilni kell, de nem akarunk: a legjobb, amit tehetsz, hogy felállsz. Illetve ha már állsz, akkor jó, maradj is állva. Így ugyanis sokkal kisebb a nyomás a hasadon, mint ha ülnél. Ülni rossz ilyenkor, de még annál is rosszabb guggolni, hiszen ezek a legtermészetesebb ürítő pozícióink. Az állás alternatívája lehet még a fekvés, ami szintén ellazítja a hasizmokat, de ha már lefekhet az ember, akkor a legtöbbször vécére is elmehet, szóval ez kevésbé érdekes. Ha viszont muszáj ülve maradni, akkor a záróizmok megfeszítése mellett még az is segít, ha jól odanyomjuk a fenekünket a székhez. Ez kemény székeknél jobban működik, bőrfotelnél így jártunk.
Mi történik, ha visszatartjuk: semmi jó. Nyilván itt sem arra gondolunk, hogy mindenki menet közben kakáljon, mint a lovak, különben baj lesz. De az állandó székletvisszatartás székrekedéshez vezethet, hiszen minél tovább marad a bélben a cucc, annál több víz vonódik ki belőle, így annál keményebbé válik. Ez a hasi fájdalmakon túl akár sérülésekhez is vezethet. Ha pedig fölöslegesen erőltetjük a záróizmokat, akkor a későbbiekben a rendes ürítési ingerre sem reagálnak majd olyan készségesen, vagy megfordítva, az is lehet, hogy úgy érezzük: folyamatosan kakilni kell, pedig nincs is mit.
Összefoglalva tehát: elkeserítő, mennyi kényelmetlenséget okoz a saját testünk még akkor is, ha amúgy viszonylag egészségesek vagyunk. Mi lenne, ha megállapodnánk abban, hogy ha már ilyen hülyén vagyunk összerakva, nem nyomasztjuk magunkat a testi szükségleteken? Lehetne, hogy nyugodtan ásítsunk, köhögjünk, fingjunk ahogy tetszik - a lehetőségekhez képest kulturáltan és tapintatosan, de szabadon, nem megszégyenülve? Hogy minden sarkon legyen ingyenes és tiszta nyilvános vécé? Mennyivel szabadabbak, mennyivel boldogabbak lennénk!
