Az ételallergiában szenvedők száma a statisztikák szerint évről évre növekszik. Küzdünk ellene keményen, általában az allergének kiiktatásával vagy gyógyszerekkel, de mindig új utakat keresünk. Tudósok most úgy gondolják, lehet, hogy a bélbaktériumok jelenthetik a megoldást.
Az ételallergia az immunrendszer hibás válasza, amely miatt a szervezet bizonyos összetevőket káros pollenanyagként azonosít, és beindítja a védelmi reakcióját. A felmérések szerint Magyarországon a felnőtteknek kb. 1, a gyerekeknek pedig 7 százalékát érinti a probléma. A tudomány egyelőre nem ismer olyan gyógymódot, amely képes megszüntetni az allergiás reakciót, kutatók azonban folyamatosan keresik a lehetséges megoldást. Legújabban a bélflóra hasznos baktériumait próbálják bevetni az ügy érdekében – számol be az Elemental.
Modern civilizációs probléma
A leggyakoribb allergének a mogyorófélék, a tej, a gabonafélék, a tojás, a szója, a hal, a zeller és a mustár – az ételallergiások 90 százaléka érzékeny a felsoroltak közül valamelyikre, sőt az érintett gyerekeknek majdnem a fele egyszerre többféle ételre is allergiás. Súlyos esetben az allergia anafilaxiás sokkot válthat ki, ami életveszélyes is lehet.
Tudósok szerint az ételallergiának a nyugati világban tapasztalt növekvő gyakorisága elsősorban környezeti és ételviteli tényezőknek tulajdonítható. A bélflóra egyensúlyát felborító antibiotikumok rohamos terjedése és a gyorsételek nagy mennyiségű fogyasztása az utóbbi évtizedekben súlyos károkat okozott – vallják a szakemberek. Egereken végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy az ételallergiával diagnosztizált állatok bélbaktériumai eltérnek az egészségesekétől.
Székletben található baktériumokkal próbálkoznak
A Bostoni Gyermekkórház kutató orvosai nemrégiben emberi ürülékből származó bélbaktériumokkal fertőztek meg ételallergiára örökletesen hajlamos egereket, minek következtében azok immunisnak lettek a tojásallergiára. A kutatók megismételték a kísérletet, ezúttal egészséges egerek bélbaktériumainak felhasználásával. Az eredmény ugyanazt mutatta. Végül a tudósok közvetlenül a rágcsálók beleibe fecskendezték a mikroorganizmusokat – és az egerek ezúttal is sikerrel vették fel a harcot az allergiával szemben.
Így egyértelműen bebizonyosodott, hogy a belekben található baktériumok, amelyek többek közt zsírsavakat és lipopoliszacharidokat termelnek, kulcsfontosságú szerepet játszanak az ételallergia kialakulásában, és segíthetik annak megelőzését vagy megszüntetését.
Az eredményeken felbátorodva a kutatócsapat nemrég belevágott az emberi alanyokon történő kísérletekbe is. Rima Rachid immunológus szakember és kollégái egy online székletdonor-nyilvántartásból szereztek ürülékmintákat, amelyek mogyorót vagy földimogyorót tartalmaztak. A mintákból kinyert baktériumokat mogyoróallergiával küzdő alanyokba fogják átültetni, akik a kísérletet megelőzően egy hétig nem ehetnek mogyoróféléket.
A kezelést megelőzően a kutatók tesztelik, vajon tényleg mogyoróallergiával küzdenek-e a résztvevők. Először 1 mg-nyi allergént kapnak az alanyok, majd fokozatosan 100 mg-ra emelkedik a mennyiség. A tesztet megismétlik egy hónappal azután, hogy a résztvevők kapszula formájában bevitték szervezetükbe a székletmintákból előállított homogenizátumot. Három hónappal később újfent elvégezik majd a vizsgálatot a szakemberek. Rachid és munkatársai remélik, hogy számos megválaszolatlan kérdésre derít majd fényt a vizsgálat.
Egy másik módszer
A Chicagói Egyetem immunológus professzora, Cathryn Nagler hasonló kutatásokat végzett a témában. A szakember, aki 2004 óta kutatja a bélbaktériumok és az ételallergia kapcsolatát, nemrégiben egerekbe ültetett át tejallergiás, illetve egészséges emberi csecsemők székletéből származó bélbaktériumokat. Az egészséges gyerekektől származó mikrobák megvédték az állatokat az allergiától, a másik csoportba tartozó egerek viszont súlyos anafilaxiás rohamot szenvedtek el, amikor tejjel táplálták őket a kutatók.
A Nagler által társalapítóként jegyzett ClostraBio vállalat a közeljövőben tervezi piacra dobni első termékét, egy ételallergia-ellenes gyógyszert, amely butirát segítségével gátolja az allergiás reakciók létrejöttét. A butirát rövid szénláncú zsírsav, amelyet az Anaerostipes caccae baktérium termel. Természetes formájában kellemetlen szagú és rossz ízű, a szintetizált változat azonban íztelen-szagtalan formában kerül a gyógyszerbe, ami közvetlenül a vékonybélbe juttatva fejti ki hatását. A fejlesztők reményei szerint hamarosan elkezdődhet a gyógyszer klinikai tesztelése.
Nagler szerint a legjobb megoldás, ha a hasznos bélbaktériumok által termelt másodlagos anyagcseretermékeket (metabolitokat) vagy pedig egyetlen baktériumfaj egyedeit juttatjuk a páciensek szervezetébe ahelyett, hogy székletmintákkal próbálkoznánk. Ez különösen annak tükrében fontos, hogy a közelmúltban többen is veszélyesnek nyilvánították a székletátültetést, rámutatva a fertőzések esélyére.
Egyre nagyobb figyelmet kap az ételallergia
Más gyógyszergyártók is felfigyeltek már a bélbaktériumok bevethetőségére az ételallergiák ellen. A Vedanta Biosciences nemrégiben jelentette be tervét egy különleges gyógymód kifejlesztésére, ami antibiotikum-terápiával kombinálná az allergiaellenes baktériumkezelést. Az antibiotikum megtisztítja a bélrendszert a káros baktériumoktól még mielőtt elterjednek odabent a hasznosak (bár Cathryn Nagler úgy véli, ez az eljárás veszélyeket rejt magában, hiszen sok esetben magát az allergiát is a túlzott antibiotikum-terápia okozza).
A Nápolyi Egyetem gyermekgyógyász kutatója, Roberto Berni Canani azt tervezi, hogy a közeljövőben 200 csecsemőt fog kezelni egy különleges tejkészítménnyel, amely butirát és más metabolitok segítségével akadályozza meg a tejallergia kialakulását. A szakember szerint itt az idő, hogy felvegyük a kesztyűt az ételallergiával szemben.
