sziget 9 - Dívány

Szögezzük le az elején: az, hogy Kuba szivarfüstös, páratelt, fülledt levegőjében lehet valami afrodiziákum, nem nagy újdonság. Az, hogy egy keménykezű, macsó diktátor megszerez minden nőt, akit kiszúr magának, az is valahogy érthető. Ebből kiindulva már nem is olyan sok az a 35 000 fő, amennyire Fidel szeretőit becsülik. Mindenesetre elég nehéz elhinni, hogy csak nyolc gyereke lett.

A világ egyik leghátborzongatóbb helyének tartják a Velencétől alig 5 kilométerre található Poveglia szigetét, ahol a régészek szerint a talaj felét elporladt emberi csontok alkotják. A hatóságok által lezárt, lakatlan horrorszigeten a múltban legalább 200 ezer pestises beteg lelte halálát, és nem ez a legdurvább sztori, ami idekapcsolódik.

Azt mondják, a temető sokat elárul egy adott nép kultúrájáról. Igaz lehet, mert temetkezési szokásaink szerte a világon nagyon eltérőek. Vannak, akik elégetik halottaikat. Vannak, akik eltemetik a testet. Mások évekkel később előveszik azokat, hogy újra találkozzanak eltávozott szeretteikkel, megint mások pedig azért, hogy más halottaknak szabadítsanak fel helyet a temetőben.

Csodával határos módon menekült meg a biztos haláltól a férfi, aki botrányos magaviselete miatt éppen a rácsok mögött ült, amikor városát elöntötte a vulkanikus gáz és hamu árja – Ludger Sylbarist azóta is a világ legszerencsésebb rabjának nevezik.

A Fénnyel írt történelem múlt heti cikkében a második világháború egyik leghíresebb fotójával, a berlini Reichstag épületére vörös zászlót kifüggesztő szovjet katonák fényképével foglalkoztunk, most pedig megvizsgáljuk a kép „párdarabját”, a csillagos-sávos zászlót a japánoktól visszafoglalt Ivo Dzsima szigetén felállító amerikai katonákról készült híres felvételt, amely Pulitzer-díjat hozott alkotójának. Vajon szovjet kollégájához hasonlóan az amerikai fotós is csalt, és beállított, sőt, utólag manipulált képpel nyűgözte le a világot?

Nem újdonság, hogy a klímaváltozás egyre súlyosabban veszélyezteti bolygónk, pontosabban az emberiség jövőjét. Brit szakemberek már arra keresik a választ, hogy vajon mely országokba érdemes menekülni, hogy a legnagyobb eséllyel éljük túl a katasztrófát?

Amerika és Anglia viszonya nem volt mindig ilyen békés, mint manapság: az 1700–1800-as években kemény harcot vívtak az Államok területéért. Az 1783-as párizsi békeszerződés ugyan kimondta, hogy „Amerika az amerikaiaké”, de így is maradtak vitás területek, amelyekre mindkét fél igényt tartott. Ebbe a feszült helyzetbe sétált bele egy éhes disznó.

A nagy csendes-óceáni szemétsziget egy hatalmas, műanyag tárgyakból álló szemétkupac, ami folyamatosan sodródik az óceán áramlataival. Ékes bizonyítéka annak, milyen sok műanyaggal szennyezzük a környezetünket.

Charles Darwin az egész világot felforgatta, amikor előállt evolúciós elméletével. De pontosan milyen élmények hatására fogalmazódott meg benne a könyv anyaga? Mit látott a Galápagos-szigeteken?

Az nem kérdés, hogy földünk, lakóhelyünk bajban van. Nem tudjuk, képesek vagyunk-e időben cselekedni ahhoz, hogy megelőzzük a klímakatasztrófát, vagy a legtöbb embernek menekülnie kell. Annyi bizonyos, hogy már most látszik: vannak olyan helyek bolygónkon, ahol nagyobb eséllyel éljük túl a viszontagságokat.

A Sziget talán leglátványosabb produkciója évről évre a Nagy Utcaszínház, illetve a fesztiválon a legváratlanabb helyeken felbukkanó rengeteg sétáló utcaszínház. De pontosan mire számíthatunk idén?

Nem áll meg az élet azután sem, hogy megszületnek a gyerekek, és ezt jól tudják a Sziget Fesztivál szervezői is, ezért a korábbi évekhez hasonlóan idén is rengeteg programmal várják a családokat.