Minden szülőnek joga van ahhoz, hogy gyermeke születése után éljen a fizetés nélküli szabadság lehetőségével – ez csak egy a sok olyan munkajogi szabály közül, amellyel nem feltétlenül vannak tisztában a munkavállalók.
Megjelent a Magyar Közlönyben a 2024/2025. tanév rendje. Eszerint az első tanítási nap 2024. szeptember 2-án, hétfőn lesz, az utolsó pedig 2025. június 20-án, pénteken.
A jövő év bővelkedik a hosszú hétvégékben, karácsonyi ajándéknak pedig olyan ünnepeket kapunk, amilyenre mindig is vágytunk – de szombati munkavégzésre is több alkalommal kerül majd sor cserébe.
Ami az iskolásnak szünet, az sok szülőnek kötelező kényszerszabadság, ha nincsen nagyi, akit ilyenkor mozgósítani lehetne.
Összegezték a jövő évi munkanapok rendjét, mutatjuk, hogyan érdemes a szabadságokkal készülni, ha a legtöbbet hoznád ki a pihenésből.
Ha folyton csak dolgozunk, és nem szánunk időt a szabadságra, arra, hogy elmenjünk nyaralni vagy egyszerűen csak pihenjünk egy kicsit, az túlhajszoltsághoz és kiégéshez vezethet, ami akár az életünkbe is kerülhet. Az Egészségügyi Világszervezet legutóbbi tanulmánya szerint a túlterheltség és a kiégés több mint 745 ezer halálesethez járult hozzá egyetlen év alatt.
Év elején még megbocsátható, ha az ember nem érzi magát a munka hősének. Sokan az előttünk álló esztendőt a hosszú hétvégék, áthelyezett munkanapok, munkaszüneti napok regisztrálásával kezdjük. Ilyenkor a nyaralási tervek is kezdenek már kibontakozni.
Az új év rendszerint változásokkal is jár: összefoglaltuk, mi lesz másként mától, mint ahogyan tavaly volt.
Nem véletlenül szoktuk mondani, hogy ha a férfiak is teherbe eshetnének, nem ilyen lenne az abortusz szabályozása, és ha menstruálnának, biztos, hogy havonta egy hét szabadság járna érte.
Az ókori Róma társadalmának jelentős részét alkották a polgárjoggal és szabadsággal nem rendelkező rabszolgák, akik a legkülönbözőbb munkákat és feladatokat látták el gazdáik szolgálatában. Milyen volt egy római rabszolga élete a valóságban, mit tehettek meg, és mi volt tiltott számukra, milyen kegyetlenségeket kellett elszenvedniük, és hogyan nyerhették el a szabadságot?
Mi kellhet a boldogsághoz? Biztos, hogy mindenkinek más a válasza, de a toplistán ott lenne a szerelem, a megértő társ, az egészség, a pénz, a jó munka, na meg az utazás. Egy kutatás kifejezetten az utazás és a boldogság kapcsolatát vizsgálta. Arra jutottak, hogy akik rendszeresen elindulnak felfedezni a világot, azok hét százalékkal boldogabbak, mint azok, akik nem akarnak vagy nem tudnak élni ezzel a szórakozási lehetőséggel.
A menstruáció minden nő életét befolyásolja: a szerencsésebbeknek csak arra kell figyelnie, hogy az általuk preferált menstruációs termék ott legyen a táskájukban, amikor kell, de vannak olyanok is, akiket a menzesszel járó fájdalmak, görcsök vagy egyszerűen a vérzés erőssége arra kényszerít rá évente többször is, hogy szabadságot kérjenek.
