Amikor a nyaralásunkat, szabadságunkat tervezzük, a fő motiváció mindig az, hogy kiszakadjunk egy vagy több hétre az egész éves hajtásból. Pihenés, töltődés, regenerálódás. Varázsszavak.
A hippik tüntető jelleggel kezdték hordani, a kommunisták üldözték viseletét, mert az a hanyatló Nyugat laza erkölcseit tükrözte, de a divatdiktáló hírességek, Elvis Presley, John Lennon, Cher, Madonna és még sokan mások, hamar felfedezték maguknak. A farmer, a retró göncök legnagyobb túlélője, mára klasszikussá öregedett ruhadarab. A divat pedig, a történelemhez hasonlóan, ismétli önmagát.
Túl vagyunk a tél felén, lassan a január végét tapossuk. A szürke téli hétköznapokon sokan már a nyarukat, a szabadságot tervezgetik, esetleg azon gondolkodnak, hova szökjenek majd el a világ elől tavasszal. Van egy jó hírünk a számukra: okos tervezéssel, az ünnepnapok kihasználásával és némi ráfordítással pazar vakációban lehet részük.
A téli ünnepek ideje a pihenésről szólt a családok számára – de ez nem mindig jelenti azt, hogy szülőként, abszolválva a karácsonyt és a téli szünetet, te is kipihenhetted magadat.
Kacérkodsz a gondolattal, hogy többé ne viselj melltartót? A szakértők elmondják, hogy a döntésnek milyen előnyei és hátrányai lehetnek.
Úgy tűnik, véget ért Britney Spears kálváriája a családjával, ugyanis pénteken Brenda Penny bíró úgy döntött, a popsztárnak a továbbiakban nincs szüksége apja gyámságára.
Úgy tűnik, Britney Spears újra szabad ember lesz, 39 éves korára tehát eljuthat oda, ami az emberek nagy részének teljesen normális: eldöntheti, hogy akar-e gyereket szülni, és ő rendelkezik azzal a pénzzel, amit egyébként saját maga keresett meg.
Hallottál már a vasárnapi félelmekről? Az angol Sunday scaries kifejezést még 2009-ben vezették be az Urban Dictionary nevű szlengszótárba. Arra a frusztrációra utalnak vele, amit sokan vasárnap este vagy a nyári szabadságunk végén élünk át: hirtelen elkezdenek minket nyomasztani a ránk váró feladatok, a feszes határidők, a főnökünkkel, a munkatársainkkal vagy az ügyfeleinkkel való találkozás. Nem hiszünk a képességeinkben, rettegünk a hibázástól, motiválatlanok vagyunk, semmi kedvük az egészhez. Mit lehet tenni?
Hazajönnél-e a nyaralásból, ha kiderülne, hogy királlyá koronázták Orbán Viktort? Előfordulhat-e, hogy a magyarok lesznek az új migránsok? Mi mindenre veszi rá a nőket a bennük élő kövér lány, és lehet-e jóízűen nevetni az alkoholista nagypapán? Abszurditásba hajló, mégis fontos társadalmi problémákat megvilágító helyzetek Puskás Panni kritikus, szerkesztő, író első novelláskötetében. A rezervátum visszafoglalása négy-öt oldalas szövegeit olvasni olyan, mint amikor állsz egy lepukkant, kolbászszagú vonat folyosóján, és pár pillanatra kidugod a fejed az ablakon. Hirtelen telibe kapod a huzatot, veszélyes is, persze, mégis őrülten felszabadító. Interjú a szerzővel.
Vannak gondolkodók, akik a jelenüknek beszélnek, míg mások elképzelései csak jóval a haláluk után válnak igazán relevánssá. Közéjük tartozik Wilhelm Reich is, a pszichológia történetének egyik legmegosztóbb figurája. Sigmund Freud ígéretes tanítványaként indult, pár évtizeddel később viszont börtönben végezte áltudományos nézetei miatt. Ő alkotta meg a szexuális forradalom kifejezést, hitt az orgazmus gyógyító erejében, és egy telefonfülke-szerű készüléket is létrehozott a rák kezelésére. Mindvégig a test érdekelte: a test, amelyre erősen hatnak az érzelmeink és a minket körülvevő politikai-gazdasági rendszerek. Mit tanulhatunk tőle a #metoo-mozgalom, a Black Lives Matter és a Covid korában? Reich kalandos életéről Olivia Laing írt csodálatos cikket a Guardianen.
Május 30-tól elérhető a Netflixen Visky Ábel kreatív dokumentumfilmje, a Mesék a zárkából, amely nemrég nyerte el a legjobb magyar alkotásnak járó díjat a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon. Súlyos testi sértésért, rablásért elítélt apák írnak benne meséket otthon lévő gyerekeiknek. Azt is nyomon követhetjük, ahogy a történetekből a stáb segítségével csodálatos animációs filmek készülnek – a fogvatartottak és gyerekeik, hozzátartozóik főszereplésével. Viharral küzdő halászok, a szüleit kereső malacka, túrógombóc, kolbásznak való sárkány és egy rejtélyes hatalommal bíró királyi fogsor. Képesek-e a mesék áthidalni a civil élet és a börtön világa közti szakadékot? Milyen változásokat indíthat el a közös alkotás élménye? A film kapcsán Fiáth Titanilla korábbi börtönpszichológussal beszélgettünk.
Egy állat, amelynek nincsen mítosza. Dürer lerajzolta, de sohasem látta. Plüssfigurának nem jó, a gyerekek utálják. Pedig a szíve nagy, kb. 11 kilós. Fő jellegzetessége a tülke, porrá zúzva fogyasztják, a tévhitek szerint gyógyítja a merevedési zavarokat. Minden alfaját kihalás fenyegeti. Mi az? Az elefánt utáni második legnagyobb szárazföldi emlős, a rinocérosz, amelyről Schein Gábor írt a közelmúltban felszabadító, vicces és rendkívül szórakoztató verses regényt. Honnan jött az ötlet? Mit tud ez a rinó? Egyáltalán mi közünk nekünk Afrikához? Alternatív Európa-történetről, politikai képzeletről és a diktatúrák nyelvi szétrombolásáról beszélgettünk az Ó, rinocérosz című könyv szerzőjével.
