A lélekmelengtő gondolatok átsegítenek a nehézségeken, de az általános tanácsok nem adnak kellő támogatást. Ehhez konkrétumokra van szükség, és ezt a Nobel-díjasoktól meg is kaptuk.
Szokásokból összegyúrt lények vagyunk. Amikor minden a tervek szerint halad, úgy érezzük, mi irányítjuk a sorsunkat. A nem várt fordulatok azonban nagy fokú stresszt és szorongást okoznak. Ezekből az elmúlt időszakban bőven kijutott. Még fel sem ocsúdtunk a koronavírus-járvány első három hullámából, máris jöttek a nyugtalanítóbbnál nyugtalanítóbb bel- és külpolitikai események, miközben erdőtüzekkel, hurrikánokkal és hőséggel itt van a küszöbön a klímakatasztrófa, a mesterséges intelligencia pedig napról napra ugrásszerűen fejlődik. Mit lehet kezdeni ennyi bizonytalansággal?
Napjainkban komoly társadalmi megszállottság figyelhető meg a boldogsággal kapcsolatban. A jelenséget részben meglovagolja, részben gerjeszti a kapitalizmus, amely azt ígéri, hogy gyanús szolgáltatások, gyógyító kristályok, instant tanácsok megvásárlásával is közelebb juthatunk a vágyott célhoz. Annak ellenére, hogy annyit hajszoljuk, mégis keveset tudunk a boldogságról. Ha többet tudnánk róla, talán nem is üldöznénk ennyire.
Ügyes vagy, kicsim, menni fog! Ez az a mondat, ami a leggyakrabban elhagyja a szánkat, ha a gyerek sportol vagy edzésre jár. Ne add fel, menni fog – biztatjuk. De valóban jól tesszük, ha rózsaszín álomvilágot építünk fel körülötte, és letagadjuk, ha ügyetlen?
Az átlagon felüli intelligencia nagyon jól hangzik: okosnak lenni egyet jelent a kitűnő bizonyítvánnyal, a könnyű tanulással, az elismeréssel, az izgalmasabb karrierrel, a nagyobb önbizalommal – legalábbis elméletben. A gyakorlat azonban kicsit mást mutat...
Az élet vagy vakmerő kaland, vagy semmi – mondta Helen Keller, és ő aztán pontosan tudta, miről beszél. Ahelyett hogy siketen és vakon elmerült volna az önsajnálatban, nemhogy visszavonult, de egyre nagyobb kihívásokat keresett. Fantasztikus karriert futott be, életét pedig a lehető legsikeresebbé alakította. Hogy csinálta? Egy hasonlóan kitartó segítővel.
A sikeres felnőttkort gyerekkorban alapozzuk meg. Az, hogy a gyerekek milyen környezetben élnek, milyen mintákat látnak, nagyban hozzájárul ahhoz, hogy milyen felnőtt válik majd belőlük. Magabiztosak lesznek? Tiszteletben tartják mások határait? Boldog és teljes életet élnek majd?
Létezik egy olyan szorongástípus, amely nem megbénítja az embert, hanem épp ellenkezőleg, örökké mozgásban tartja, hajtja előre. A személy azt éli meg, hogy állandóan tennie kell valamit, különben haszontalan. Úgy érzi, egyre többet és többet kell teljesítenie, hogy értékes legyen. Kívülről nézve minden rendben van vele, sőt szinte tökéletesnek tűnik. Sikeres, egyben van, nyugodt. Ám a belső megélése ettől meglehetősen különbözik: rendkívül nehezen húzza meg a határait és retteg a kudarctól. Miről lehet felismerni?
„A túlhajszoltság nem megfoszt valamitől, hanem eltelít. Az erőszak leghatékonyabb formája. Nem kirekeszt, hanem kimerít. Az immunrendszerünk sem véd meg tőle” – figyelmeztetett a TEDxLibertyBridgeWomen rendezvényén tartott előadásában Kürti Tom második generációs vállalkozó. A KÜRT Akadémia intézményvezetője, tulajdonosa úgy tartja, versenyképesebbé tudnak válni cégek, ha jobban élnek együtt emberekkel. Ráadásul hamarosan nagyon sok mindent robotokkal fogunk elvégeztetni. Milyen szerep jut majd az emberiségnek a mesterséges intelligencia korában? Mitől leszünk jövőállók? Miért termelünk akkor is, ha látszólag épp nem csinálunk semmit? Hogyan tudjuk elképzelni, hogy mi minden lehetséges azon kívül, ami most van? Interjú álmatlan cégvezetőkről, Bill Gatesről és Madáchról, a változás természetéről és a 6K-ról.
Mi az az imposztorszindróma, és hogyan segíthet az üzleti életben, de akár a párkapcsolatokban is? Erről beszélt Mike Cannon-Brookes milliárdos ausztrál vállalkozó.
A törtető, másokon átgázoló szemétládákat nem szeretjük. Mégis van egy hitünk, hogy ha igazán magasra akarunk jutni, akkor nem árt ilyennek lenni. Nemcsak nálunk van ez így, de amerikai és egyéb filmek-könyvek százai vannak tele önző, mindenkit rettegésben tartó, embertelen főnökökkel. Gondoljunk egy pillanatra borzongva Miranda Priestlyre, azaz Meryl Streepre Az ördög Pradát viselből… Kevés dolgot nem vizsgáltak még a pszichológusok, így természetesen ennek is utánanéztek, hogy tényleg szükséges-e átgázolni másokon, hogy megfelelő befolyásod legyen a munkahelyen?
Célkitűzéseinket persze a Covid-járvány alakulása sokban befolyásolhatja, de ha minden külső körülmény adott lenne, akkor sem biztos, hogy sikeresen megvalósíthatnánk a terveinket. De vajon miért? Hol bukhatjuk el a nagy terveket? Pszichológus szakértőinket ma erről kérdeztük.
