Fizetőssé teszi Róma a híres Trevi-kút látogatását. A tervek szerint egyelőre jelképes, 1 eurós belépődíj mellett előzetes időpontfoglalás is szükséges majd a látványosság megtekintéséhez. A korlátozás csak a külföldiekre vonatkozik.
Nem jósolhatjuk meg a jövőt a történelemből. Próbálták, de nem sikerült. Túl sok a kiszámíthatatlan tényező. A múltból tanulni viszont lehet. Nemcsak hadügyeket, politikát, erkölcsöt, hanem tisztálkodást és szépítkezést is. A jól megválasztott ruha, az ápolt megjelenés és finom viselkedés sok testi hibát ellensúlyozhat, tudták ezt a rómaiak idejében is.
A Colosseum szinte mindent tudott, amire egy mai, modern stadion is képes. A létesítmény Róma építészeti csodája, amely egyebek között híres azokról a mérnöki sajátosságokról, amelyek megkülönböztetik más ókori építményektől. Több olyan jellemzővel is rendelkezik, amit a modern épületeknél sem egyszerű kivitelezni.
A történelem telis-tele van számos olyan titokkal, megfejtésre váló rejtéllyel, ami évtizedek, évszázadok óta izgatja az emberiséget, és a tudósok hiába kutatják, a mai napig nem lelik ezekre a választ. El kell fogadnunk a tényt, miszerint van néhány történelmi rejtély, amely valószínűleg soha nem fog megoldódni.
A betegségek egyidősek az emberiséggel, éppen ezért nem véletlen, hogy a múltban már az ókori görögök is számos mentális problémát ismertek. A sorból azonban hiányzik egy olyan egészségi állapot, amely napjainkban igen sok idős embert érint. Ez pedig nem más, mint a demencia.
Azt már az iskolában megtanuljuk, hogy egyebek között a latin nyelvet, a római jog alapjait, a vízvezetéket, a csatornahálózatot, az épített utakat és a közfürdőket a rómaiaknak köszönhetjük. Azt azonban kevesen tudják, hogy az ókoriak forradalmasító tevékenységei a lakberendezésre is hatással voltak, és a mai napig meghatározzák otthonaink kialakítását.
Ha megkérdeznék, hogy mit tudsz Vatikánról, jó eséllyel alig néhány dolog jutna róla eszedbe. Pedig ha hiszed, ha nem, a maroknyi népességgel rendelkező európai városállam tele van olyan érdekességekkel, amelyekről valószínűleg nem is tudtál.
Az ókori birodalom uralkodója fontos orvosi eredményre jutott, egyfajta ősi védőoltást hozott létre, ellenállóvá téve szervezetét a mérgekre. Eredményeit kétezer évvel később igazolták.
Quintus Pontius Pilatus az a római helytartó volt, aki elrendelte Jézus keresztre feszítését. Ennyit tudunk róla. A Brian élete című film viszont egy egészen más oldalára fókuszált. Nézzük, mi is pontosan az igazság: hogyan élt és beszélt Pilatus?
A történelem legvaskalaposabb pápája címet valószínűleg a katolikus egyház 254. vezetőjének, XVI. Gergelynek ítélhetjük oda, aki a 19. század első felében, az Európát lázban tartó forradalmi időszakban foglalta el Szent Péter trónját, és igyekezett minél jobban gátat szabni Rómában a liberális eszméknek. Az ultrakonzervatív pápa odáig ment, hogy még a vonatokat és a közvilágítást is betiltotta.
Az egyiptomi fáraónő, Kleopátra és a római hadvezér, Marcus Antonius románca a világ egyik leghíresebb szerelmi története, kevesen tudják azonban, hogy a legendás ókori szerelmespárnak három gyermeke is született, és lányuk, Kleopátra Szeléné maga is királynővé lett.
Valójában nem romantikus álmok születnek azokból a milliókból, amiket turisták dobálnak az olasz főváros barokk szökőkútjába. Évente a látogatók legalább 1,5 millió dollárt hajítanak a római Trevi kútba, melyek bár a vízben landolnak, végül mégis nemes célt szolgálnak.
