A katolikus egyház egyik legrégibb temploma a Lateráni Keresztelő Szent János-főszékesegyház, amely évszázadokon keresztül a pápa székhelye is volt. A pápai trónon kívül számos jelképet és ereklyét helyeztek itt el az idők során.
Rengeteg kérdőjel kapcsolódik a pannóniai római kori központ egyik dúsgazdag lakója, Seuso nevéhez. Hogy ki lehetett ő, arról a világon sehol nincs adat, egyedül a legendás ezüstkincsen szerepel a neve.
A gladiátor szó hallatán a legtöbben rettenthetetlen férfiakra gondolnak, pedig több mint valószínű, hogy az ókóri Róma arénáiban olykor „női gladiátorok” is küzdöttek.
Mára a sminkelés a szépségipar egyik alappillére, de eredetileg semmi köze nem volt a hiúsághoz vagy az önkifejezéshez.
Hírhedt római császár építtette a titkos aluljárót, most turisták sétálhatnak rajta végig.
Nemrégiben nyílt meg Róma Fiumicino Nemzetközi Repülőtere mellett az a luxushotel, amelyben az utazó kutyatulajdonosok király körülmények között hagyhatják kedvenceiket.
XIV. Leó pápa vasárnap hivatalosan is szentté avatta Carlo Acutist.
Hatalom, találékonyság és üres kincstár – ezek együtt veszélyes kombinációt alkotnak, ugyanis hihetetlen módszereket találnak ki az uralkodók a pénzszerzés érdekében. És nemcsak kitalálják, foganatosítják is őket. Ha tetszik a népnek, ha nem.
A Római Colosseum az ókor egyik legismertebb építészeti remekműve. Nagysága évezredek óta lenyűgözi az embereket, látványa pedig rengeteg turistát vonz nap mint nap az olasz fővárosba. Azonban sokan nem tudják, miért hiányzik az amfiteátrum egyik fele.
Bár nincs is hűsítőbb, mint egy forró nyári napon hűs vízzel enyhíteni a levegő hőmérsékletét bőrünkön, ezt nem tehetjük meg bárhol. Rómában például akár 500 eurós bírsággal is sújthatják azokat, akik a város szökőkútjaiban keresnek enyhülést.
Egykori személyi edzője szerint XIV. Leó pápa olyan jó fizikai kondícióban van, hogy 10-15 évet letagadhatna a korából.
Az első pápa, aki nem a saját nevét használta, az 533-ban megválasztott Mercurius volt, aki Jánosra változtatta a nevét, mert úgy vélte, Róma keresztény főpapja nem viselheti egy római isten nevét, ezért úgy rendelkezett, hogy II. Jánosnak nevezzék.
