Egy régi fénykép, egy ismerős illat, egy régen hallott dal vagy egy hely, ahol évtizedekkel ezelőtt jártunk utoljára – bármelyik alkalmas arra, hogy nosztalgiát ébresszen bennünk.
Krasznaja Moszkva, a szemünkbe csorgó kölni és préselt levelekkel, hagymahéjlében festett tojások – ilyen volt a húsvét a hetvenes-nyolcvanas években.
A gyerekeknek nem biztos, hogy szívesen meséljük, de a kamaszok már régen is simliskedtek bőven. Nézzük, mire voltunk képesek annak idején.
A hetvenes-nyolcvanas években a fővárosi gyerekek paradicsoma a Városliget volt: a csónakázótó, a vattacukor, a cirkusz, az állatkert, és a Vidám Park felhőtlen örömet és szórakozást ígért számukra. A Vidám Park pedig azt is, hogy próbára tegyék egy kicsit a bátorságukat és a gyomrukat is, míg a szüleik harapják a virslit vagy legurítanak egy-két pohár sört.
Pumukli, Frakk, Pom Pom, Mézgáék, Kisvakond, Gusztáv, Vízipók-csodapók, hogy csak néhányat említsünk gyerekkorunk kedvenc meséiből. A 80-as, 90-es években született és akkor gyerekkorukat élő, ma már 30-as, 40-es éveikben járó felnőtteknek persze még ott volt a Kacsamesék, Balu kapitány és a Gumimacik is, így nyugodtan kijelenthetjük, hogy bővelkedtünk a jó mesékben. De miért idéz fel annyi kedves emléket még ma is, ha meglátjuk Dagobert bácsit vagy Eder mestert?
A morcos szakállas és társa, a kék szemű szépfiú pofonokban bővelkedő filmklasszikusait biztos ismered. De vajon a részletekre is jól emlékszel? Kvízünkben egy-egy mellékalakról kell kitalálnod, melyik Bud Spencer–Terence Hill-filmben szerepeltek. A könnyűtől az egészen nehézig terjednek a feladványok, de mint tudjuk, „ha kicsi a tét, a kedvem sötét”. Hajrá!
Gesztenyét, perecet és virslit áruló kofák, karácsonyfavásár a jégen, korcsolyázó fiatalok, a háttérben pedig szól a verkli – összeszedtük, milyen mulatságokat kínált hajdan a befagyott Duna a fővárosiaknak.
2022 a retró éve volt, a Dívány kvízeit tekintve legalábbis: a legnépszerűbbek azok a fejtörőink voltak, amelyekben a nyolcvanas évek emlékeit idéztük vissza – kérdések formájában. Ha valamelyikről lemaradtál, nincs veszve semmi: teszteld most a tudásod a korszakra vonatkozóan!
Valentyina Tyereskova, aki ma már jóval túl van a nyolcadik X-en, azzal írta be magát a történelemkönyvekbe, hogy ő volt az első nő, aki megkerülte a Földet. Nem is egyszer: mindjárt 48-szor.
Szól-e manapság gyerekeknek is mese? Gyors, villogó képkockák, éles váltások és dübörgő hangok, felnőttpoénok, szövevényes cselekmény. Fújjuk a felgyorsult világunk blablát, de nehezen vesszük észre a pillanatokat, amikor mi is lassíthatunk rajta. Például, mesecsatorna helyett retró diavetítővel. Számtalan előnye van.
Van, aki szerint szentségtörés összekeverni a tejbegrízt és az annak tetejére szórt ízesítést, míg mások boldogan kevergetik a még gőzölgő ételt.
Az, hogy mit hoz a jövő, mindig is foglalkoztatta az emberiséget. Ma már nem kell ezoterikus jóslásokra vagy az írók fantáziára hagyatkozni: a jövőkutatók tudományos módszerekkel próbálják előrevetíteni, mi várhat ránk vagy a következő nemzedékekre a jövőben. Lássuk, mit jövendöltek a hetvenes-nyolcvanas években az ezredforduló utáni időszakra!
