pszichológiatörténet 2 - Dívány

Pszichológusok szerint hajlamosak vagyunk túlbecsülni annak mértékét, hogy a véleményeinket, értékeinket, szokásainkat mennyire osztják mások. Az ún. hamiskonszenzus-hatás azonban oda vezethet, hogy párhuzamos valóságokban éljük a mindennapjainkat, vakká válunk más társadalmi csoportok igazságára. Milyen tényezők erősítik ezt a folyamatot? És mit lehet tenni azért, hogy ne buborékokban létezzünk?

Muzafer Sherif harvardi tanulmányai során szörnyen unalmasnak találta a laboratóriumi munkát, a patkányokon végzett kísérleteket. A csoportközi konfliktusok érdekelték, így a rágcsálókat iskolás korú gyerekekre cserélte, és egy nyári tábor keretein belül bandaháborút szított a srácok között. Ki is tudta békíteni őket?

Képzeld el, hogy hallás után kell elismételned egyjegyű számokat. Milyen hosszú számsorok mennének könnyedén és hol bizonytalanodnál el? Hogyan lehetséges, hogy valaki 80 elemből álló random sorozatokat is gond nélkül megjegyez? A rövid távú memóriánk izgalmas működésébe George A. Miller úttörő tanulmánya engedett bepillantást.

Nagy, felfújható bábu áll a játékokkal teli szobában. Egyszer csak odalép hozzá egy felnőtt: ráüvölt, fejbe veri egy fakalapáccsal, majd a terem másik végébe hajítja. Az eseménysorokat végignézi egy gyerek. Vajon utánozni fogja később a felnőtt viselkedését? Mi történik, ha csak filmen látja ugyanezt, vagy egy macskajelmezbe öltözött alak a bántalmazó?

Egy nap Elton Mayo és csapata izgalmas megbízást kapott egy elektronikai vállalattól: azt kellett kideríteniük, hogy milyen kapcsolat van a munkakörnyezet és a termelékenység között. A kutatók ellepték a gyárat, és variálni kezdték a fényviszonyokat, a fűtést, a szünetek időzítését, a munkanap hosszát. Meglepő módon azt tapasztalták, hogy a dolgozók teljesítménye minden változás hatására emelkedett. Hogy lehet ez?

Előfordult már veled, hogy valamit nem kaphattál meg, ezért idővel elhitetted magaddal, hogy nem is kellett neked? Megesett, hogy olyan alacsony volt a fizetésed, hogy meggyőzted magad: tulajdonképpen ingyen is elvégeznéd a munkát? Az ehhez hasonló önbecsapásokat kognitív disszonancia redukciónak hívja a pszichológia. Összefoglaltuk, mit érdemes tudnod róla.

Tegyük fel, hogy egy vizuális észlelést mérő feladatban veszel részt. Azt kell megállapítanod, hogy három különböző hosszúságú vonal közül melyik ugyanakkora, mint a másik kártyán szereplő sztenderd vonal. Ha nincsenek látási problémáid, ez gond nélkül megy. De mi történik, ha előtted mindenki más ugyanazt a rossz választ mondja?

Egy II. világháborús légitámadás során bombarepesz talált el egy norvég nőt. Astrid túlélte az agysérülést, de egy igencsak kellemetlen következménytől nem tudott szabadulni: német akcentusa lett, ami a két ország ellenséges viszonyát tekintve nem volt éppen előnyös. Azóta az ún. idegen akcentus szindróma közel száz esetét dokumentálták. Valóban létezik ez a különös kórkép?

Mindössze nyolc hónapos volt David Reimer, amikor egy rutin körülmetélés során elvesztette a péniszét. A korszak egyik híres orvosa ekkor különös javaslattal állt elő: műtéti úton női nemi szerveket alakít ki a babának, a szülők pedig neveljék kislánynak a gyereket, mintha mi sem történt volna. A kis David ikertestvérével két lábon járó tudományos kísérletté vált, ami nem maradt tragikus következmények nélkül.

Beszédképtelen beteget szállítottak 1840-ben a párizsi Bicêtre Kórházba. A rejtélyes fiatalember minden kérdésre egyetlen értelmetlen szócskával reagált, ezért jobb híján Tan úrnak kezdte szólítani a személyzet, mivel folyton ezt a kifejezést hajtogatta. A férfi később a neurológia egyik leghíresebb esetévé vált, kilétére azonban csak 150 évvel később derült fény.

Kiskorában két halálesetnek és egy borzalmas balesetnek is szemtanúja volt az a nő, akinek a testében később több mint húsz különböző személyiség lakozott. Christine Costner Sizemore az egyik első olyan ember volt a pszichológia történetében, akit disszociatív személyiségzavarral diagnosztizáltak. Beszámolóiból egy rendkívül bizarr, de korántsem gyógyíthatatlan állapot részleteit ismerhetjük meg.

1953. szeptember 1-jén megállt az idő Henry Gustav Molaison számára. Aznap a fiatalember agyából orvosai hüvelykujj méretű darabkákat metszettek ki, hogy epilepsziáját enyhíteni tudják. A kísérleti műtét ebből a szempontból sikeres volt, de olyan nem várt mellékhatással járt, ami az egész idegtudományt megváltoztatta.