pszichológiatörténet - Dívány

Gondoltad volna, hogy amikor szerelembe esel, tulajdonképpen a saját tudattalanodban lévő ellentétes nemű személyiségrészedbe szeretsz bele? Vagy hogy az elmédben nemcsak a saját életed hagy lenyomatot, hanem az őseid, sőt az egész emberiség élményei is? Bemutatjuk Carl Gustav Jung, a XX. század egyik meghatározó pszichiáterének az emberi lélekről alkotott elképzeléseit.

Ki segítene, ha támadás érne az utcán? A járókelők nagy része közömbösen elfordítaná a fejét, míg mások azt gondolnák, hogy biztos „szerelmesek közötti csetepatéról” van szó? Kitty Genovese tragikus halála szociálpszichológiai kutatások sorát inspirálta arra, hogy megvizsgálják, miért nem avatkoznak közbe az emberek, amikor valakit nyilvános helyen ér erőszak.

1968. április 4-én lelőtték az afroamerikai polgárjogi mozgalom vezetőjét, ifjabb Martin Luther Kinget. A merénylet másnapján egy 36 éves iowai tanárnő sietős léptekkel indult a munkahelyére: vakmerő gyakorlatot talált ki harmadik osztályos diákjai számára, és bízott abban, hogy a rasszizmusról szóló leckét egy életre megtanulják a gyerekek.

Talán néhány hete benned is megfogant a gondolat, mint sokakban, hogy a koronavírus miatti kényszerű távolságtartással eljött az introvertáltak ideje! Békésen begubózhatnak otthonaikban, ha dolgozniuk kell járni, akkor nem szenvednek a tömegközlekedés embertömegétől, és végre nem kell kifogásokat keresni baráti találkozók lemondására. Bezzeg az extrovertáltak hogy fognak szenvedni! Most végre meglátják, milyen nehéz az, ha más az ember-ingermennyiség, mint ami nekik megfelelő lenne! A tapasztalatok azóta lehet, hogy másnak bizonyultak, mint az elvárások. Lehet, hogy azért, mert kicsit túlgondoltad ezt az intro-, extrovertált dolgot.

Képzeld el, hogy épp kérdőívet töltesz ki egy szobában. Az ajtó alatt váratlanul dőlni kezd befelé a füst, a tűzjelző megszólal. Ha egyedül vagy, valószínűleg pillanatokon belül elhagyod a helyiséget. De mit teszel akkor, ha a körülötted lévő emberek ugyanolyan zavartalanul folytatják a tesztkitöltést, mintha mi sem történt volna?

1991. március 28-án reggel két rendőr érkezett a Los Angeles-i Kalifornia Egyetem kampuszára. Az egyik épület mellett egy huszonéves férfi holtan hevert, egy 9 emelet magasan lévő osztályterem ablakából ugrott ki. Tony LaMadrid nem volt ismeretlen az ott dolgozók számára: a skizofréniával diagnosztizált fiatalember éveken keresztül részt vett az intézményben folyó kísérletben. Sokak szerint pontosan ez vezetett a halálához.

Egy utazót megtámadnak, kirabolnak, majd sebesülten otthagyják az út szélén. Később arra megy egy pap és egy lévita (egy zsidó törzs tagja), de egyik sem áll meg segíteni neki. Végül egy szamaritánus (vagyis nem egy zsidó, hanem egy, az akkoriban ellenséges területnek számító Szamáriából érkező idegen) látja el az illető sebeit, beszállítja a legközelebbi településre, és saját költségén további sorsáról is gondoskodik. Ki tesz manapság ilyet?

Bár a fogyasztói társadalom alapvetően jelenorientált, és gyors kielégülésre ösztönöz, a késleltetés képességének kulcsszerepe van a felnőttkori sikerességben. Csak az tud kitartóan dolgozni, spórolni vagy akár diétázni, aki időlegesen félre tudja tenni a vágyait. A pszichológia egyik legnépszerűbb és egyben legcukibb kísérlete óvodáskorú gyerekek önkontrollját vizsgálta. Mennyire tudtak ellenállni a pillecukornak?

Miközben mindannyian egyedi módon észleljük a valóságot, egyvalamiben mégis osztozunk: az illúzióban, hogy a világ pontosan olyan, amilyennek látjuk. Daniel Simons és Christopher Chabris szelektív figyelemről szóló videója már két évtizede ejti ámulatba a lélektan iránt érdeklődő nagyközönséget.

2007 januárjának egy fázós reggelén a farmernadrágba öltözött, baseballsapkát viselő fiatalember utcazenéléshez készülődött egy aluljáróban, miközben az álmoskás járókelők gépiesen siettek a munkahelyük felé. Az inkognitóban lévő muzsikus nem volt akárki: a Grammy-díjas Joshua Bell a zenetörténet legbonyolultabb mesterműveit szólaltatta meg a világ egyik legdrágább hangszerén. Feltűnt ez bárkinek is?

Észrevetted már, hogy sokszor éppen az a tulajdonság kezd az őrületbe kergetni, amit eleinte a legvonzóbbnak találtál a partneredben? Előfordult már, hogy egy jellemzőt kedveltél valakiben, míg egy másik személy esetében a falra másztál tőle? Ez azért van, mert az emberek egyes vonasáit csak ritkán kezeljük egymástól függetlenül, amikor a személyiségükről gondolkodunk. Mutatjuk, mit is jelent ez.

1962-ben két amerikai pszichológus izgatottan készült arra, hogy végre kísérleti módszerekkel is be tudják bizonyítani az érzelmek kialakulásáról szóló elméletüket. Stanley Schachter és Jerome E. Singer úgy tartották, hogy a fiziológiai állapotaink értelmezését követően jönnek csak létre az érzelmeink. Az elsőre furcsának tűnő feltevés igazolására a pszichológiatörténet egyik legelmésebb vizsgálatát dolgozták ki a kutatók.