Miért bukott el végül Napóleon?
Szorongásai és más lelki bajai vezethettek a világtörténelem egyik legnagyobb hódítójának sikereihez, de végső soron bukásához is.
Szorongásai és más lelki bajai vezethettek a világtörténelem egyik legnagyobb hódítójának sikereihez, de végső soron bukásához is.
Az nem tévhit az önbizalomról, hogy jó, ha van. Akik nem elég magabiztosak, sokat szoronganak a teljesítményükön vagy a megítélésükön, azok pontosan tudják, hogy önbizalomra lenne szükségük. Hitre abban, hogy ők rendben vannak, teljesen okék olyannak, amilyenek. Van viszont pár mítoszként élő gondolat az önbizalomról, mely egész egyszerűen nem igaz. Ha ezeket táplálgatja valaki magában, akkor ahelyett, hogy közelebb kerülne a vágyott, önbizalommal teli állapothoz, egyre távolodni fog tőle.
Noha a rágózás tudománya még gyerekcipőben jár, és sok a spekulatív eredmény, érdemes lehet nyomon követni a terület fejlődését. Csodákat persze ne várjunk tőle, de kevés kockázatmentesebb opció képzelhető el az öngyógyítás méretesre duzzadó kínálatában, mint időnként rágógumit csócsálni. Mutatjuk, miért érdemes próbálkozni vele.
A láthatatlan munkáról szerencsére az utóbbi időben sokat beszélünk. Ami az anyákat, háziasszonyokat, nőket illeti, ez a gyereknevelés, háztartás, ápolás, ide-oda fuvarozó logisztika stb. Ez érthető, és talán könnyebben megosztható. Van viszont a létfenntartásnak egy speciális területe, amiről ritkán emlékezünk meg, pedig, ha megnézitek a kis listámat, láthatjátok, hogy micsoda energiát emészt fel. Ez pedig a menedzsment.
Gyerek mellett a legtöbb felnőtt megtanulja moderálni magát, ám óhatatlanul megesik, hogy valami olyan csúszik ki az ember száján, ami nem egy kiskorú fülének való. Cziglán Karolina pszichológus szerint ez még nem a világ vége, ha mellette megtanítjuk neki, hogy mikor mit szabad mondani.
A házasság az egyik legfontosabb mérföldkő lehet az ember életében. A világbavetettségből átfordul az ember a felelősségbe, a jövő fontosabbá válik, komolyabban elkezd tervezni. De vajon tényleg szükség van ehhez arra, hogy megtörténjen az esküvő?
Milyen kínos helyzeteket tudsz elképzelni? Mondjuk, hogy szerelmes vagy valakibe, elárulod ezt neki – ő meg sajnálkozik vagy hűvösen visszautasít. Vagy kiderül, hogy egyáltalán nem tudod a választ a vizsgán feltett kérdésre, vagy fogalmad sincs hogyan kell megcsinálni a munkahelyen a feladatodat. Csúnyán elrontottál valamit, amit nem lett volna szabad. Félsz valamitől, amitől jól láthatóan senki más nem fél. Hasra esel sok ember előtt.
A káromkodás erőt és kontrollt ad, ráadásul csökkenti a fájdalmat. Itt a káromkodás pszichológiája.
Mindkét edzésfajta klassz dolgokat művel a testünkkel, de vajon melyiktől keletkezik több agysejtünk?
Jellemző, hogy egyre indulatosabbak, egyre dühösebbek vagyunk – ha nem is egyénileg, de társadalmi szinten. Miből fakad ez a sok düh és frusztráció?
Napjainkban a pszichológiai kutatás válságát éljük: sorra derül ki, hogy a leghíresebb vizsgálatok eredményeit nem tudják megismételni. Egyesek szerint a probléma hátterében az áll, hogy a lélektannal foglalkozó szakemberek túlnyomó többsége liberális. Valóban könnyebben kapnak zöld utat a liberalizmus ideológiájával egybecsengő, de módszertanilag kevésbé kidolgozott tanulmányok?
Az érzelmi biztonság, amit a párkapcsolattól várunk, sokkal inkább egy belső folyamaton, az elköteleződésen keresztül érhető el. Kozma-Vízkeleti Dániel család-pszichoterapeutával Csonka Balázs pszichológus beszélgetett.