pszichológia 51 - Dívány

Az idei év többek között arra döbbentett rá minket, hogy az a világ, amit eddig ismertünk, kiszámíthatatlan, az állandónak hitt dolgok és a terveink az egyik pillanatról a másikra borulhatnak fel, minden bizonytalan és semmi nem állandó. Minden korábbinál nagyobb szükségünk van a kapcsolatainkra, de a korlátozások és a karantén miatt az sem biztos, hogy az ünnepeket a szeretteinkkel tölthetjük. Egy pszichológust kérdeztünk meg arról, hogyan tehetjük elviselhetőbbé a magányt és a családunk fizikai közelségének hiányát az ünnepek alatt, és milyen „kapaszkodókkal”, alternatív megoldásokkal lehet mégis meghitt a karácsonyunk.

A meditáció az elmúlt évtizedekben a nyugati világban divatos hobbivá vált: egyre többen szakítanak időt rá, hogy különböző szellemi gyakorlatok segítségével kiszakadjanak az állandó napi rohanásból. Az élelmes üzletembereknek köszönhetően többek közt meditációs mobilalkalmazások, párnák és fejpántok is elérhetők már az érdeklődőknek. De mégis, mit várhat a meditáció ilyen formájától valaki, aki teljesen kezdőként vág bele?

Karácsonyeste mindenki alig várja a pillanatot, amikor megpillantja a fa alatt rejlő ajándékokat. De vajon mi motiválja az emberek, hogy megajándékozzák egymást?

Annyira jó lenne, ha sosem kéne aggódni! Igaz, ha tényleg soha-soha nem aggódnánk, akkor lehet, hogy pszichopaták lennénk, amire nem feltétlenül vágyunk. Valamennyire mindenki aggódik, különösen ilyen időkben, mint ez az idei év is. Van azonban az az állapot, amikor az aggódás átveszi a terepet, és azáltal, hogy rengeteg mentális energiát pazarlunk rá, nemcsak rosszul érezzük magunkat tőle, hanem a fejlődésünkben, napi dolgaink elvégzésében is akadályoz.

Mi, magyarok szeretünk panaszkodni. Ha egy ismerőssel találkozol, és a „hogy vagy?” kérdésre egyszerűen egy kösz, jóllal válaszolsz, fennáll a veszély, hogy kukának néznek. Ilyenkor általában illik előadni valami aktuális bosszúságot, nehézséget. Pedig ezzel elég sokat ártunk magunknak.

Jó-e az, ha a Mikulás hozza az ajándékot, vagy jobbat teszünk, ha az első pillanattól fogva őszinték vagyunk a gyerekhez? Erről kérdeztük pszichológus szakértőinket.

Ráadásul még a manipulációhoz is remekül értenek, így a kutatókat is gyakran félrevezetik.

Vajon minden esetben megéri erősnek és keménynek lenni? Milyen árat fizetünk ezért? Pszichológus szakértőink ma erről írnak.

Tetszik vagy nem, a legtöbb munkahelyen az ember nem egyféle dolgot csinál, hanem különböző projekteken dolgozik. Bár van ennek jó oldala is, nagyon észnél kell lenni, hogy ne essünk szét közben. itt van néhány praktika, amit érdemes lehet beépíteni a működésedbe.

2020 júliusa. Éppenhogy túl vagyunk egy sosem tapasztalt világméretű sokk első hullámán. És ki tudja, mit hoz a jövő? A távolságtartás még javallott, arcunkat maszkkal takarjuk, aggódva kérdezgetjük egymástól, hogy mi lesz még itt és hogy hogy vagy… Mi történik eközben Dániában? Megnyitják a világ első Boldogság Múzeumát. Nyilván nem akarattal tervezték a múzeum nyitását a világjárvány közepébe, mégis remek az időzítés: ha már az élet és a természet rákényszerített, hogy szembesüljünk a fontosnak hitt dolgok lényegtelenségével és az észre sem vett dolgok szívszaggató hiányával, akkor akár meg is nézhetjük, mitől lesz az ember boldog, ahelyett, hogy egyedül próbálnánk megtalálni az utunkat.

Sokunkat foglalkoztat a gondolat, vajon mire emlékszik egy kisbaba a saját születéséről, a méhen belül tapasztalt élményekből. Hogy éli meg a világrajövetelét, és később milyen emlékeket tárol róla? Vajon egész életünkben cipeljük ennek minden terhét, vagy nem véletlenül vész homályba?

Amikor a boldogság mibenlétét keressük, érdemes elkülönítenünk az átmeneti örömérzetek nyújtotta boldogságot a valódi boldogságtól, ami tulajdonképpen az élettel való elégedettséget jelenti. Hogy elérhető-e valódi boldogság a pillanatnyi örömérzetek felhalmozásával? Nem, ez az elgondolás legfeljebb matematikailag állja meg a helyét, a valóságban ennél jóval bonyolultabb a képlet. Az viszont nem kizárt, hogy a boldogság tanulható.