Vannak döntések, amelyek alig hagynak nyomot bennünk: ilyen az, hogy mit vacsorázzunk, mit nézzünk este a tévében, válaszoljunk-e egy üzenetre vagy sem. És vannak olyanok, amelyek gyomorgörcsöt okoznak, mert érezzük, hogy egyetlen igen vagy nem képes az egész életünket új pályára állítani.
Vannak olyan stressz ellen bevethető, egyszerű pszichológiai gyakorlatok, amelyek önállóan, biztonságosan, szakember nélkül is végezhetők.
A "csendes válás" néven ismert kifejezés villámgyorsan terjed az interneten, mert sokan ismerik fel benne saját, kimondatlan történetüket. Ez a jelenség nem valami látványos szakítást jelent, hanem egy lassú, észrevétlen eltávolodást, a kapcsolat kívülről ugyan problémamentesnek tűnik, belülről viszont egyre üresebb és sivárabb.
Videóinterjút adott az Indexnek Elliot Aronson, A társas lény szerzője: a szociálpszichológus a beszélgetésben érintette a szegregáció, a közösségi média és a hosszú házasság témakörét is.
A pszichológusok szerint az emberek gyakran anélkül használnak hibáztatási taktikákat, hogy tudnának róla, amivel súlyosan rombolják a kapcsolataikat.
A nomofóbia a mobiltelefon nélkülözésétől való erős, irracionális félelem – és sokkal több embert érint, mint gondolnánk. Sokan nem is sejtik, hogy a mindennapi szorongásaik mögött valójában ez az új keletű jelenség áll.
Sokan úgy vélik, hogy amikor egy kisgyerek elesik és a szülőre néz, akkor tudatosan méri fel, „érdemes-e” sírni. A valóságban ez nem döntés, hanem idegrendszeri reflex. A gyerek így tanulja meg, mi a biztonság.
Az önismereti munka egy olyan utazás, amely már önmagában kincseket rejt a vállalkozó szellemű emberek számára. Hogyan válhat mégis labirintussá?
A Covid egy előre nem látott hozadéka nem feltétlenül csak a szigorú értelemben vett fizikai tünetekben nyilvánul meg. A járványhelyzet okozta stressz és a szorongás erőteljesen rombolja a gyermekek mentális egészségét mind a mai napig.
Létezik egy újonnan megnevezett személyiségtípus, az otrovertált. Ha te is beletartozol, olyan zsenikkel említhetnek egy lapon, mint Albert Einstein, Frida Kahlo vagy Franz Kafka.
Nietzsche és Rilke szerelme, Freud barátja, a pszichoanalízis anyja. Lou Andreas-Salomé a 20. század elején a szárnyait bontogató pszichológia meghatározó alakja volt, aki a nők életét behatároló szabályoknak fittyet hányva maga is írt, gondolkodott és kapcsolataiban sem engedte korlátozni magát – közben pedig szinte minden férfi beleszeretett, akivel találkozott.
A legtöbb szülő számára nehézséget okoz, hogy egy hosszú nap után megtudja gyermekétől, mi is történt vele aznap, hiába tesz fel neki kérdéseket.
