Így formálja át a pornó a szexuális életét
A gyakori pornónézés akkor is káros lehet, ha nem vagyunk pornófüggők. Interjú Csonka Balázs szexuálpszichológussal, pornókutatóval.
A gyakori pornónézés akkor is káros lehet, ha nem vagyunk pornófüggők. Interjú Csonka Balázs szexuálpszichológussal, pornókutatóval.
„Ha elég sokat ismételsz egy hazugságot, igazsággá válik.” Ez a nevezetes kijelentés a náci propagandavezértől, Goebbelstől származik, és egy közelmúltbeli kutatás is alátámasztja, hogy sajnos még mindig működik – ezért terjedhetnek az összeesküvés-elméletek.
Életünk során számtalan akadályon kell magunkat átverekednünk, azonban az is előfordul, hogy mi magunk vagyunk önmagunk legnagyobb ellenségei és akadályozói. Mi pontosan az imposztorszindróma?
Sötét triád. Ez a misztikusnak hangzó fogalom három, olyan egyszerre veszélyes, mégis vonzó személyiségvonást takar, amellyel mindannyian kisebb-nagyobb mértékben rendelkezünk.
Nem tisztünk másokat bármilyen módon diagnosztizálni vagy megítélni – még magunkkal kapcsolatban is legyünk óvatosak. De ha már ezzel foglaljuk el magunkat, tegyük némi tudás birtokában. Ismerjük fel, mit jelent az érzelmi érettség, vagy épp annak hiánya.
Pszichológusok és a szakirodalom szerint is az alkalmankénti hazugság a társadalmi interakciók normális részének tekinthető. Az ismétlődő és bonyolult kitalációk viszont egészen máshogy kezelendők. És ha ez még nem lenne elég, a hazugságnak van egy magasabb foka, amikor az ember elhiszi a saját hazugságát. Az önámítás becsaphat bennünket, de miért olyan veszélyes mindez?
„Ha másképp szerettek volna gyerekkoromban…”, „ha nem örököltem volna apám határozatlanságát…”, „ha megkaptam volna a szüleimtől az elismerést…” – számtalanszor előfordul, hogy ilyen gondolatokkal mentegetjük magunkat, amikor észrevesszük, hogy önbizalmunk bizony hagy maga után némi kívánnivalót. De mit tehetünk a jelenben azért, hogy magabiztosabbak legyünk?
Negyvenes éveink közepén rendszerint mérlegre tesszük addigi életünket, és ha nem vagyunk maradéktalanul elégedettek, sokszor megjelenik a csalódottság vagy a frusztráció. Vajon törvényszerű az életközépi válság megjelenése, és hogyan lehet konstruktívan megoldani?
Az utóbbi években egyre többször halljuk a narcisztikus szót, szinte divat lett akár a fotelből is ezzel diagnosztizálni ismerőseinket, volt szerelmünket, szüleinket, bárkit, akivel nehezen boldogulunk. No de mit lehet tenni a személyiségzavar ellen?
Hogy működik a szexuális vágy? Miért múlik el a kapcsolatokból? Mit lehet tenni ez ellen? A Szeret, nem szeret párkapcsolati pszichopodcast legújabb adásában ezekről a kérdésekről beszélgettünk Csonka Balázs szexuálpszichológussal.
Számos etikai kérdést vet fel az a kísérlet, ami gyakorlatilag Pavlov kutyájának továbbfejlesztett és szomorú változata.
„Na mesélj, mi volt ma veled a suliban!” „Áh, semmi.” Ha hazaérve az iskolából ismerős ez a helyzet, és bárhogy próbálkozol, alig tudsz érdemi információt kiszedni a gyerekedből, adunk néhány ötletet, amivel gördülékenyebb lehet köztetek a beszélgetés.