pszichológia 17 - Dívány

Pszichológusok és a szakirodalom szerint is az alkalmankénti hazugság a társadalmi interakciók normális részének tekinthető. Az ismétlődő és bonyolult kitalációk viszont egészen máshogy kezelendők. És ha ez még nem lenne elég, a hazugságnak van egy magasabb foka, amikor az ember elhiszi a saját hazugságát. Az önámítás becsaphat bennünket, de miért olyan veszélyes mindez?

„Ha másképp szerettek volna gyerekkoromban…”, „ha nem örököltem volna apám határozatlanságát…”, „ha megkaptam volna a szüleimtől az elismerést…” – számtalanszor előfordul, hogy ilyen gondolatokkal mentegetjük magunkat, amikor észrevesszük, hogy önbizalmunk bizony hagy maga után némi kívánnivalót. De mit tehetünk a jelenben azért, hogy magabiztosabbak legyünk?

Negyvenes éveink közepén rendszerint mérlegre tesszük addigi életünket, és ha nem vagyunk maradéktalanul elégedettek, sokszor megjelenik a csalódottság vagy a frusztráció. Vajon törvényszerű az életközépi válság megjelenése, és hogyan lehet konstruktívan megoldani?

Az utóbbi években egyre többször halljuk a narcisztikus szót, szinte divat lett akár a fotelből is ezzel diagnosztizálni ismerőseinket, volt szerelmünket, szüleinket, bárkit, akivel nehezen boldogulunk. No de mit lehet tenni a személyiségzavar ellen?

Hogy működik a szexuális vágy? Miért múlik el a kapcsolatokból? Mit lehet tenni ez ellen? A Szeret, nem szeret párkapcsolati pszichopodcast legújabb adásában ezekről a kérdésekről beszélgettünk Csonka Balázs szexuálpszichológussal.

Számos etikai kérdést vet fel az a kísérlet, ami gyakorlatilag Pavlov kutyájának továbbfejlesztett és szomorú változata.

„Na mesélj, mi volt ma veled a suliban!” „Áh, semmi.” Ha hazaérve az iskolából ismerős ez a helyzet, és bárhogy próbálkozol, alig tudsz érdemi információt kiszedni a gyerekedből, adunk néhány ötletet, amivel gördülékenyebb lehet köztetek a beszélgetés.

Mi a nehéz a konfliktusokban? Hogyan kellene beszélnünk egymással ahhoz, hogy jól érezzük magunkat a kapcsolatban? Miért nem halljuk meg, mit akar valójában mondani a másik? Itt a Szeret, nem szeret következő adása.

„Fontosak számodra az emberi kapcsolatok.” „Kíváncsi vagy, szívesen időzöl társaságban, de egyedül is feltalálod magad.” „Ha szeretsz valamit, teljes szívvel beleveted magad.” „Különösen kreatív vagy.” „Makacs vagy, az igazán fontos céljaidtól nehezen tántorítanak el.” Néhány mondat azon általánosságok közül, amelyekkel egy-egy csillagjegyet jellemeznek – vajon van-e valaki, aki ezeket a tulajdonságokat hallva tiltakozna, hogy ő bizony nem ilyen?

A legtöbbünk fejében megfordult már a gondolat, milyen jó lenne egy kicsit magasabbá válni: máshogy állna ugyanaz a ruha, nem kéne magas sarkút venni, vagy épp a párkeresésben jelentene előnyt.

Mennyire vagy otthon a pszichológiában? Valóban tudod, mit jelentenek, vagy csak használod a divatos kifejezéseket, ahogyan sokan mások is?

Veled is előfordult már, hogy bűntudattól vagy lelkiismeret-furdalástól vezetve megtettél valami olyasmit, amihez valójában semmi kedved nem volt? Vagy nagy nehezen nemet mondtál, de utána olyan megjegyzéseket kaptál, amelyek miatt hibásnak, érzéketlennek vagy önzőnek érezted magad? Ha igen, valószínűleg az érzelmi zsarolás fegyverét alkalmazták veled szemben – és ezt nem is mindig könnyű felismerni.