Úgy érzed, borzalmas a munkád, legszívesebben azonnal felmondanál, vagy minimum kiugranál az ablakon? Hidd el, néhány régmúlt korokban létezett szakmához képest bármilyen mai munkakör álommelónak hat. Nem volt könnyű sorsa annak, aki csatornabúvárként vagy hivatásos kutyakakigyűjtőként kereste a kenyerét – összeszedtük a történelem legborzalmasabb munkáit.
A második világháború során a harcoló felek korábban sohasem látott kegyetlenségeket követtek el, néhány kifejezetten embertelen terv azonban – szerencsére – sohasem valósult meg: ezek közé tartozik a japánok hírhedt kísérlete, hogy biológiai fegyverként pestist szórjanak az Egyesült Államokra.
A világ egyik leghátborzongatóbb helyének tartják a Velencétől alig 5 kilométerre található Poveglia szigetét, ahol a régészek szerint a talaj felét elporladt emberi csontok alkotják. A hatóságok által lezárt, lakatlan horrorszigeten a múltban legalább 200 ezer pestises beteg lelte halálát, és nem ez a legdurvább sztori, ami idekapcsolódik.
Az emberiség történetének legpusztítóbb pestisjárványa a 14. század derekán alig öt év alatt 20-50 millió emberrel végzett Európában, a kontinens lakosságának mintegy felét elpusztítva, teljes vidékeket téve néptelenné. De vajon hogyan védekeztek a korabeli emberek a járvány ellen, mit tehettél, hogy megúszd a biztos halállal járó megfertőződést?
Vasárnaponként beizzítjuk képzeletbeli időgépünket és visszaruccanunk a középkorba, hogy többet megtudjunk arról, milyen volt az élet valójában annak idején Európában. Most a – mai szemmel gyakran bizarrnak és kegyetlennek ható – szórakozási lehetőségekről ejtünk szót.
Több mint egy éve tombol világszerte a Covid-19-vírusjárvány, amely mindannyiunk életét alaposan felforgatta, azonban korántsem ez volt az emberiséget sújtó legsúlyosabb pandémia. Videón hasonlították össze a történelem eddigi legdurvább járványait.
A bubópestis a 17. század közepén érte el Olaszországot. Gyorsan terjedt Genován és Rómán keresztül egészen Nápolyig, mintegy 200–400 ezer halottat hagyva maga után. Akkoriban nemcsak a betegséggel kapcsolatos hírek, de a korlátozások és óvintézkedések is hiányoztak, így szabadon terjedhetett a járvány a települések között.
A pestis végigkísérte az emberiség történetét, időnként pedig még ma is áldozatokat követel. A betegségről ma már sokkal többet tudunk, mint korábban, köszönhetően egyrészt a régészeti, történelmi kutatásoknak, másrészt az orvostudomány és a DNS-kutatás fejlődésének.
A történelem néha különös véletleneket produkál. A 17. századi Párizs lakossága talán nem is tudta, hogy a limonádénak köszönhetően menekült meg a pestistől.
