pestis 2 - Dívány

Papír, selyem, fűszerek, zöldségek és gyümölcsök – talán ezek mind nem is jutottak volna (olyan korán) Európába, ha egykor nem létezik a selyemút, amelyen nemcsak a termények és az áruk jutottak el keletről, hanem a nyelvek, a kultúra, a vallások és a művészet is. Sőt a legvalószínűbb feltételezések szerint ezeken az útvonalakon terjedt a milliók életét kioltó pestis is.

A középkori Európában megmagyarázhatatlan halálesetek és furcsa testi változások borzolták a kedélyeket. A történelem során számos járvány – köztük a legveszedelmesebbnek tartott pestis – pusztított itt, nyomában félelemmel, halállal és titokzatos jelentésekkel.

A történelem során több pusztító betegség alakította az emberiség sorsát, miközben azok nemcsak demográfiai változásokat hoztak, hanem általuk az orvostudomány is fejlődhetett. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, hogy mennyire vagy képben a világ valaha volt legjelentősebb, milliók életét követelő járványaival.

A kiskérődzők által terjesztett pestis fertőzésre figyelmeztet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A szennyezett húsok már két EU-s országban is megjelentek.

A fekete halálként ismert bubópestis újra felütötte a fejét. De vajon mennyire kell aggódni emiatt?

Amerikai kutatók a száj mikrobiomját és a fogak egészségét vizsgálva jutottak furcsa eredményre. A pestist egykor túlélő emberek leszármazottai a mai napig magukon viselik a halálos kór következményeit.

A 14. század második felében különös betegség ütötte fel a fejét a németországi Aachenben: a fertőzöttek eksztatikus táncba kezdtek az utcán, amit képtelen voltak abbahagyni, ezért a végkimerülésig hajszolták magukat. A rejtélyes „táncoló pestis” Európa több más részére is átterjedt, és többször is újra felütötte a fejét a következő századokban − a kutatók máig nem tudják, mi okozhatta a furcsa kórságot.

Talán nem én vagyok az egyetlen, aki már eljátszott a gondolattal: milyen lenne, milyen lett volna, ha egy teljesen más korban születtem volna? Milyen lenne az életem egy halálos járvány és veszélyes háború sújtotta korban, elektromos áram és tömegközlekedés nélkül? Hogyan élték túl a katasztrófákat a szerencsések, és hányan estek áldozatul? A történelem három emlékezetes katasztrófáját idézzük fel.

A fekete halál a 14. század közepén söpört végig Észak-Afrikán, a Közel-Keleten, Közép-Ázsián és Európában. Hatalmas pusztítást végezve, válogatás nélkül és kíméletlenül gyilkolt, Európa lakosságának 30-60 százaléka veszett oda. A katasztrófa még ma is érezteti hatását az emberi populáció életében.

Világjárvány, háború, energiaválság… Könnyen mondhatjuk, hogy a legborzalmasabb évek köszöntöttek ránk, de vajon mennyire igaz ez az állítás? Mikor lehetett valóban a legszörnyűbb a Földön és Európában élni? Összeszedtük, a szakértők melyik éveket tekintik a legrosszabbaknak a világtörténelemben.

Európa szívében élve a lepra, a pestis vagy a kolera nevét hallva megborzongunk, és a sötét középkorra gondolunk, holott ezek a fertőző betegségek máig terjednek – és nem is mind a középkorból ered.

A közismert babona szerint a fekete macska balszerencsét hoz, rossz ómen például, ha egy sötét szőrű cica előtted megy át az úton, de a hiedelmek szerint egyéb szerencsétlenségeket is okozhatnak szegény kisállatok. Honnét erednek a fekete macskákkal kapcsolatos – gyakran igen káros – babonák, és miért kapcsolta össze a köztudat ezeket az állatokat a boszorkánysággal és a nagybetűs Gonosszal?