Nem mindenki szereti viszontlátni saját arcképét az online meetingeken.
A jelszo1234 világán túl is oda kell figyelni arra, hogyan bánunk érzékeny adatainkkal. Az online identitásunkat is megilleti az adatvédelem. Kvízünkből kiderül, te mennyire vagy képben!
A pandémia jelentős hatást gyakorolt digitális világunkra is. Amikor hirtelen megváltoztak a körülményeink, hosszú időn keresztül sokan bezárkózva, az otthonunkból online módon végeztük el a munkánkat, a tanulást, a bevásárlást, és digitális lehetőségekkel oldottuk meg a kapcsolattartást, valamint a kikapcsolódást is.
Ha nem posztolod, meg sem történt. Ha nem vagy online, nem is létezel. És még sorolhatnánk. A FOMO fogalmával a magyarok többsége éppen két éve, az azonos című film bemutatásakor találkozott először. Pedig a probléma nem is annyira új keletű, ráadásul tömegeket érint.
Hagynád, hogy a kisiskolás gyereked közösségi oldalt működtessen? Beleegyeznél abba, hogy a fényképeken egy fiúval pózoljon, egyfajta kapcsolatot létesítsen vele? Összeadnád őket? Mindez megtörtént Ukrajnában.
Onnantól kezdve, hogy a kis élet megfogant, nagyon jó szülők akarunk lenni. A legjobbak. Mindenkinél jobbak. Ennek érdekében pedig a versengés során sokan nem riadnak vissza a beszolásoktól és a nyivános jelenetektől sem. Ki a jobb anya? Aki hangosabban üvölt?
A gyerekek képernyő előtt töltött ideje sok esetben komoly egészségügyi problémát jelent. Több kutatás jelent már meg arról, hogy azok a fiatalok, akik öt napig nem használták az eszközeiket, jobban megértették mások érzéseit, és az is bebizonyosodott már, hogy napi három óránál több videójáték csökkenti az általános elégedettséget. Azt pedig már évek óta tudjuk, hogy a rendszeres tévézés összefügg az elhízással.
A hosszú home office a kutatások szerint bizony befolyásolja az emberek test- és fogápolási szokásait is. Te, hogy állsz ezzel?
Kényelmes és gyors a netes vásárlás, de jobb, ha utánanézel, melyik felület mit kínál.
Az utóbbi évek egyik legnagyobb tiniőrülete kérdés nélkül a TikTok: az online videókat megosztó oldalon nemcsak mások előadásait lehet meghallgatni, de a kamasz maga is kipróbálhatja, hogyan tud énekelni, táncolni, előadni, milyen reakciókat kap másoktól.
A jó szülőséget márciusig kis túlzással abban mértük, ki mennyire tudja távol tartani a gyerekét a tabletektől, okostelefonoktól, számítógépes játékoktól. Most azonban fordult a kocka.
Míg korábban híres művésznek, politikusnak vagy sportolónak kellett lenni ahhoz, hogy széles körű érdeklődésre tarthasson számot az életed, addig manapság bárki a nyilvánosság színpadára léphet. Elmehet egy valóságshow-ba, posztolhat a Facebookon, indíthat blogot vagy YouTube-csatornát. Ha mindenki megnyilvánulhat, egy idő után akkora lesz a zaj körülöttünk, hogy elveszítjük a képességünket a jelentős és a jelentéktelen történetek megkülönböztetésére? Vagy inkább örülnünk kellene, hogy végre olyan marginalizált tapasztalatok is láthatóságot kaphatnak, mint a menstruáció, a zaklatási ügyek vagy a kisebbségi emberek élményei? Meg tudunk oldani problémákat azzal, hogy elbeszéljük önmagunkat? Vagy az uralkodó normák helyett mindig csak újabbakat hozunk létre? Erről kérdeztem Gács Anna egyetemi docenst, az A vágy, hogy meghatódjunk című esszékötet szerzőjét.
