A pandémia jelentős hatást gyakorolt digitális világunkra is. Amikor hirtelen megváltoztak a körülményeink, hosszú időn keresztül sokan bezárkózva, az otthonunkból online módon végeztük el a munkánkat, a tanulást, a bevásárlást, és digitális lehetőségekkel oldottuk meg a kapcsolattartást, valamint a kikapcsolódást is.
Az új helyzettel új lehetőségek nyíltak meg, és számtalan új ismeretet szereztünk. Túlléptünk az e-mailek és a drive-megosztások szintjén – ma már a többségnek nem okoz gondot egy zoom-meeting, és nincs olyan iskolás, aki ne felelt volna a Teams rendszerén keresztül.
Mindez rengeteg pozitívumot hozott magával, de van azért árnyoldala is.
„Számos jó és praktikus megoldást a járvány enyhülésével és az újranyitás után is megőrizhetünk a mindennapi rutinjaink között, azonban mentális egészségünk megőrzése érdekében érdemes tudatosan bánni a technikával, hogy ne az eszközök és az online világ irányítsa az életünket” – kezdi Karsai Szilvia pszichológus a Díványnak.
„A pandémia idején a digitalizáció segített túlélni, de drasztikus mennyiségi ugrás következett be online téren.”
A legszükségesebbeken felül az életünk része lett például az online edzés, az online színházi közvetítés, de jelentősen megnövekedett a sorozatstreaming csatornák nézettsége is.
„Az egyetlen aktív kapcsolat a külvilággal a tévé, az okostelefon, vagy a számítógép volt” – magyarázza Szilvia. „A hosszú ideig tartó – lényegében mozgáshiányos – állapot kihatott a közérzetünkre, a fizikai állapotunkra. Megjelent a digitális játékok kontroll nélküli használata, gyakoribb lett az éjszakai telefonozás, túlzott mértékben használtuk a közösségi médiát, azaz összességében összehasonlíthatatlanul megnőtt a képernyőidőnk, és ez sok egyéb mellett az alvásminőségünkre is kihatott.”
Digitális túlterheltség ellen digitális detox
A saját tapasztalatainkat és a szakember által elmondottakat figyelembe véve kijelenthetjük, hogy itt az ideje egy kis digitális méregtelenítésnek. És hogy ehhez miként kezdjünk hozzá, a pszichológus arra is adott tippeket, íme:
1. Mérjük fel a helyzetet!
Figyeljük, mennyi időt töltünk el a különböző képernyők előtt, és mérjük fel, ez mennyire hatékony, és pontosan mivel telik. Ehhez használhatunk naplózást vagy képernyőidőt mérő alkalmazást.
2. Korlátozzuk a használati időt!
- a reggeli telefonos ébresztés helyett használjunk ébresztőórát
- esti mobilozás, hírfolyamgörgetés helyett olvassunk inkább egy könyvet
- éjszaka a telefont tartsuk egy másik szobában
- a párhuzamos feladatvégzés helyett egyszerre csak egy dologra fókuszálj
3. Álljunk ellen a csábításnak!
- kapcsoljuk ki az értesítéseket az alkalmazásoknál
- határozzunk meg időkereteket, mivel mennyi időt foglalkozunk
Karsai Szilvia azt is megosztja velünk, hogy a digitális detoxnak nem feltétlenül szükséges drasztikusnak lennie, a fokozatos „elvonás”, bizonyos időszakonként egy-egy újabb tipp bevetése ugyanúgy hatékony lehet. A lényeg a tudatosság.
Karsai Szilvia
Pszichológus, a Pszichodiák Alapítvány elnöke. Diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerezte, majd az ELTE Pszichológiai Doktori Iskola Személyiség- és Egészségpszichológia Programját végezte el, érzelemszabályozás témában. Kutatásaiban jelenleg a karanténélményeket, az érzelemnaplózást, valamint a sport és érzelemszabályozás kapcsolatát vizsgálja a karanténidőszakban. Csapatával rendszeresen pszichoedukációs tartalmakat oszt meg a Pszichodiák Alapítvány instagram-oldalán.
