Szent-Györgyi Albert egykori háza Újszegeden keres új tulajdonost: szívesen alakítanák át emlékházzá az épületet, de nincs anyagi forrás, amiből megvásárolható lenne.
„Ha ezer ötletem van, de csak egyről is kiderül, hogy jó, már elégedett vagyok” – pedig Alfred Nobelnek nem csak egy, hanem számos jó ötlete és 355 szabadalma született tartalmas élete során. A svéd tudós egyik legemlékezetesebb alkotása mégis az általa alapított díj, amelynek az egész világ örült, csak a tudós családja fogadta mély felháborodással.
A feltaláló, filozófus, fizikus és mérnök hosszú élete során több száz találmányt alkotott, mértékegységet és autómárkát is elneveztek róla. Neki köszönhetjük a mágnesességet, a részecskefizikát, az elektromosságot és a gravitációról való ismereteink jelentős részét.
A péntek esti Magyar Közlönyben jelent meg információk szerint Karikó Katalin a köztársasági elnök határozata szerint immár Magyarországon is professzor lett. A Nobel-díjas biokémikusnak eddig nem volt egyetemi tanári címe.
Miközben Lise Meitner korának egyik legnagyobb elméje volt, számtalanszor kellett átélnie a mellőzöttséget. Az egyetemre a hátsó ajtón járhatott csak be, amikor pedig kutatótársa megkapta a Nobel-díjat, még csak a nevét sem említette meg.
A sport, a művészet és a tudomány területén is bebizonyították honfitársaink, hogy méltán lehet rájuk büszke az egész ország. Szubjektív válogatásunkban 6 példát sorolunk fel, egy fontos történelmi eseménnyel az élen.
A Nobel-díjas Karikó Katalin nem csak a tudományos életben alkotott maradandót. Anyaként kétszeres olimpiai aranyérmes gyermeket nevelt fel.
Nem csak a világmegváltó kutatási eredményekért jár díjazás a tudományos életben. Az alternatív Nobel-díjakat a legkülönlegesebb, esetenként akár megmosolyogtató tudományos eredményekért ítélik oda évről évre, s bizony számtalan magyar tudós büszkélkedhet a kitüntetéssel.
Első magyar Nobel-díjas nőként Karikó Katalin tudja, milyen a kitartó és áldozatos munka. Ennek elismeréséül Szent-Györgyi Albert és Kertész Imre után harmadik magyarként a Svéd Királyi Akadémia most fiziológiai-orvostudományi megosztott Nobel-díjjal jutalmazta kutatótársával, Drew Weismannel együtt.
Kees Moeliker holland ornitológus életében nem gondolta volna, hogy pont egy hullagyalázó kacsa miatt kap egy olyan tudományos díjat, amiről addig nem is hallott. A Nobel-díj vicces kistesója, a tudományos közösség bennfentes tréfája, az Ig Nobel csupa szórakoztató tudományos felfedezést mutat be az érdeklődők számára.
Eszünkbe sem jut, amikor egy jó film közben, a tévé előtt ülve nassolunk, hogy az, amit éppen ropogtatunk, óriási lendületet adott az ipari forradalomnak. Hiszen kinek jutna eszébe, hogy egy élelmiszer akár a dinamit összetevője is lehet.
Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.
