A második világháború előestéjén kutyák és macskák százezreit altatták el vagy ölték meg egyéb módokon Anglia-szerte gazdáik – de miért gondolták úgy, hogy szükség lehet a kisállatok borzalmas és tömeges elpusztítására?
A háborúban a legváratlanabb helyzetekre is fel kell készülni, azt azonban valószínűleg senki sem gondolta volna, hogy a második világháborús német flotta büszkeségének számító U–1206 szuper-tengeralattjáró a fedélzeti vécé meghibásodása miatt pusztul el. A bizarr és felettébb kínos incidens méltán érdemli ki a világháborús Darwin-díj legmagasabb fokozatát.
Nem szuperhősökre kell gondolni, amikor az igazi Bosszúállókról beszélünk: a holokauszt néhány tucatnyi túlélője egy különleges csapatba szerveződve akart igazságot szolgáltatni a németek által elkövetett bűntettekért.
Harry Haft könnyűsúlyú profi bokszoló 1949-ben a legendás Rocky Marciano ellen lépett szorítóba, néhány évvel korábban azonban szó szerint a túlélésért harcolt: a lengyel zsidó születésű ökölvívónak az életéért kellett bokszolnia a nácik haláltáborában, fogvatartói szórakoztatására.
A második világháború egyik legsokkolóbb fotója a harcok ártatlan, civil áldozatainak állít emléket, és leszámol a hősies, „tiszta” háború mítoszával. A világszerte híressé vált felvétel a Lengyelország elleni német offenzíva idején készült, és egy kislányt ábrázol, aki életében először szembesül – közvetlen közelről – a halállal.
A V alakot formázva felmutatott mutató- és középső ujj a modern használatban a győzelem, illetve a béke kézjele, eredetileg azonban sokkal vulgárisabb gesztust takart – nem tudni, a jelképet mai értelmében népszerűvé tevő Winston Churchill tudatában volt-e, hogy valójában beintett a brit hadsereg katonáinak.
A holland Frieda Belinfante volt az első hivatásos női zenekarvezető-karmester Európában, hazája német megszállását követően pedig az ellenállásnak segített zsidó honfitársaik mentésében, miközben saját élete is veszélybe került. A Gestapo elől bujkálva a másságát nyíltan felvállaló csellistanő hónapokon keresztül férfinak adta ki magát.
Budapest ostromának hónapjaiban több száz sebesült feküdt mostoha körülmények között a budai Vár alatt lévő barlangrendszerből kialakított Sziklakórházban. A hely a hidegháború évei alatt szigorúan titkos objektumnak minősült, és egy lehetséges vegyi vagy atomtámadás elleni óvóhelyként tartották számon. A ma már a nagyközönség számára is látogatható egyedülálló múzeumban a háború igazi arcával szembesülhetnek a látogatók.
1944. október 28-án, miután Magyarország felének már csaknem felét elfoglalta, Sztálin kiadta a parancsot Budapest megtámadására, s ezzel megkezdődött a magyar főváros több mint száz napig tartó ostroma.
A második világháború alatt Finnország volt Németország egyetlen európai szövetségese, ahol a zsidó lakosságot nem érte tömeges üldöztetés és deportálás, sőt, 300 finn zsidó katona vállvetve harcolt a Harmadik Birodalom erőivel – a meglepő szövetségre az „ellenségem ellensége a barátom” elv adott okot.
Gondolkodtál már rajta, honnan lehet tudni, hogy kitört egy háború? Olyan sok politikai machináció és mozgolódás előzi meg, hogy csak kevesen tudják meghatározni és hírül adni azt a bizonyos pillanatot. A második világháború esetén ez egy fiatal brit újságírónő volt, aki hazai szemmel is érdekes.
Akár hollywoodi karrier is várhatott volna minden idők egyik legtehetségesebb magyar gyerekszínészére, a történelem vihara azonban máshogy rendelkezett: Berky Harryt származása miatt eltiltották a szerepléstől, végül lágerben halt kínhalált, rövid, tragikus életére ma már alig emlékszik valaki.
