Nem szuperhősökre kell gondolni, amikor az igazi Bosszúállókról beszélünk: a holokauszt néhány tucatnyi túlélője egy különleges csapatba szerveződve akart igazságot szolgáltatni a németek által elkövetett bűntettekért.
„Nem értettük, miért ne fizetnénk vissza nekik” – fogalmazott Joseph Harmatz, az igazi Bosszúállók csapatának egyik tagja még 2016-ban, nem sokkal halála előtt. A litván származású zsidó férfi családjának nagy részét megölték a nácik, a fiatal férfiban pedig buzgott a bosszúvágy és az igazságszolgáltatás iránti igény. Hozzá hasonló fiatal nőkkel és férfiakkal együtt lett a Nakam nevű csoport tagja: ők voltak az igazi Bosszúállók, akik nagy dolgokat terveztek: Németország vízellátásának megmérgezése is a bosszúszomjas és elkeseredett fiatalok tervei közt volt.
Ezt tervezték az igazi Bosszúállók
A Nakam szó héberül bosszút jelent: ez is volt a célja a csapatnak, melyben nagyságrendileg 50 nő és férfi tömörült azért, hogy igazságot tegyen. A legtöbb holokauszttúlélő nem volt abban a fizikai vagy lelkiállapotban, hogy hasonló terveket fontolgasson, esetleg meg is próbálja véghez vinni. Mások nem gondolták, hogy ezzel lehetne bármit jóvátenni, és akadtak olyanok is, akik vallásos mivoltuk miatt vetették el azt, hogy bármit tegyenek a németek ellen.
Az ellenállás soraiban harcoló későbbi Bosszúállók ugyanakkor úgy érezték, népük szenvedése nem maradhat megtorlás nélkül.
Az, hogy a nürnbergi perben egyes magas rangú náci tiszteket elítéltek, számukra nem volt elégséges: a nem ilyen előkelő magasságokig emelkedő nácik nagy része folytathatta életét, Németországot a Marshall-terv pénzeiből újjáépítették, igazságtalannak tűnt, ahogyan 6 millió zsidó ember halálán átlépett a világ.
Végül egy börtön lett célpont
A csoportot egyetlen céllal hozták létre: azért, hogy németeket öljenek meg, lehetőleg minél többet. Ehhez meg is találták az utat – azt tervezték, hogy Nürnberg teljes vízellátását megmérgezik. A feladatot a tervek szerint Abba Kovner, a Nakam vezetője, az ellenállás tagja hajtotta volna végre. Még a Bosszúállók körében is voltak, akikben kételyt ébresztett a tény, miszerint ez a tett elkerülhetetlenül együtt járna ártatlan németek halálával is, Kovner mégis elindult a méreggel a város felé.
Hajóútja során azonban brit kémek figyeltek fel rá, így meg kellett szabadulnia a méregtől, belökte azt a vízbe.
Ez volt az A terv, melyet így elvetettek.
Nem nyugodtak bele ugyanakkor a kudarcba, jött a B terv: egy már kevésbé ambiciózus, viszont sokkal célzottabb küldetés. Egy Nürnberg melletti börtönben raboskodó 12 ezer SS-tisztet tervezték meggyilkolni, méghozzá a közeli pékségben sütött kenyér segítségével. A pékség látta el a börtönt is, a Nakam tagjai pedig jelentős mennyiségű arzénnal felszerelkezve érkeztek oda. A terv az volt, hogy a megsütött kenyereket alaposan bekenik arzénnal, az azt elfogyasztó SS-tisztek pedig mind meghalnak.
Érthetetlen volt a kudarcuk
Hogy a terv miként nem sikerült végül, az máig rejtély. 1946. április 13-án a Nakam három tagja háromezer kenyeret kent be arzénnal, a méregből a későbbi vizsgálatok eredménye szerint mintegy tízkilónyit vittek magukkal, majd azt vízzel hígítva és ragasztóval elkeverve oszlatták el a kenyereken. Becslések szerint 60 ezer ember meggyilkolásához szükséges mennyiségű arzén állt rendelkezésükre.
A kezelt kenyerek tetején, alján és oldalán is kimutatható volt az arzén, átlagosan 0,2 grammos mennyiségben, ami a halálos adagnak megfelelő. Ennek ellenére a fogva tartott SS-tisztek hasmenéses tünetekkel, hányással, kiütésekkel úszták meg a mérgezést. Egy feltételezés szerint a sietség miatt túl vékony rétegben került a méreg a kenyerekre, egy másik teória szerint pedig a tisztek hamar észrevették, hogy valami nem stimmel az étellel, ezért senki sem fogyasztott abból annyit, hogy az a halálához vezethessen.
Végül értéket teremtettek gyilkolás helyett
A Bosszúállók a merényletkísérlet után Csehszlovákiába menekültek, végül a Szentföldön telepedtek le. Tettüket természetesen kivizsgálták, a pékségben hónapokon át dolgozó Harmatzot és társát, Leipke Distalt ugyanakkor végül
felmentették azzal az indoklással, hogy az egészen szokatlan körülmények miatt nem lehet őket elítélni tettükért.
Abba Kovner a modern héber irodalom egyik legnagyobb alkotójává vált, íróként és költőként is ismert, Harmatz pedig a bosszú helyett inkább az ORT globális oktatási hálózat vezetője lett, mely a zsidó értékek mentén segíti elő a fiatalok oktatását és képzését világszerte. A Bosszúállók tagjaiként nem érték el kitűzött céljaikat, viszont innen továbblépve rengeteget tettek az emberiségért.
