Ellazulni, a pillanatban lenni, kizárni a külvilág zavaró ingereit – nem mindenkinek megy könnyen. Pedig a szex aligha sül el jól, ha feszült vagy, a munkahelyi teendőkön kattogsz, vagy a feneked mérete miatt aggodalmaskodsz. Nem jól mennek a dolgok az ágyban? Mielőtt vágyfokozó tablettákhoz nyúlnál, próbáld ki a mindfulnesst!
Alapvetően idegenkedünk attól, hogy általunk nem teljesen ismert módszerek, irányzatok vagy akár sportágak közel kerüljenek a gyerekeinkhez. A jógával kapcsolatban már oszlanak a tévhitek, de a gyerekmindfulness – stílszerűen szólva – még mindig gyerekcipőben jár.
A mindfulness pozitív hatásairól számos forrás beszámolt már: ez a különleges meditációs módszer segít a stressz leküzdésében, csökkenti a krónikus fájdalmakat, javítja a kedélyállapotot. De vajon az elmét is bizonyítottan pallérozza?
Bagolynak gondolod magad, és biztos vagy benne, hogy képtelen lennél akár egy perccel is korábban felkelni a szokásosnál? Különben is, minek? – veted fel a kérdést mosolyogva? Nos, érdemes elolvasnod a következő írást, mert egy sorstársad megerőltette magát és kipróbálta – és figyelemre méltó eredményre jutott.
Vannak bizonyos dolgok, amik korántsem annyira egyszerűek, mint amilyennek első blikkre tűnnek. A változás mindig nehéz. Ha te is depresszióval vagy szorongással küzdesz, ezek a változások még nagyobb kihívást jelenthetnek. Épp ezért, az egyik legfontosabb dolog, hogy légy magaddal kedves és türelmes.
Család, társas kapcsolatok, anyagi biztonság, egészség, genetika, hormonok, erény, életcélok, hit, személyes fejlődés – egyre több és több aspektus előtérbe kerül, amikor tudósaink arra a kérdésre keresik a választ, hogy mi teszi valójában boldoggá az embereket. Amennyire bonyolultnak tűnik a kérdés, annyira egyszerű lehet a megoldás, de vajon mit mond a filozófia, a történettudomány, a pszichológia, és hol tartanak a boldog élet titkának megfejtésében az agykutatások?
Nem újdonság, hogy minél többet és jobban alszunk, annál jobban teljesítünk a munkahelyünkön, de a jó alvásnak ezenkívül is számos pozitív hatása van. Amerikai kutatók most azt állítják, hogy a megszokottnál akár csak félórával több alvás is csodákat művelhet az emberrel.
A meditáció az elmúlt évtizedekben a nyugati világban divatos hobbivá vált: egyre többen szakítanak időt rá, hogy különböző szellemi gyakorlatok segítségével kiszakadjanak az állandó napi rohanásból. Az élelmes üzletembereknek köszönhetően többek közt meditációs mobilalkalmazások, párnák és fejpántok is elérhetők már az érdeklődőknek. De mégis, mit várhat a meditáció ilyen formájától valaki, aki teljesen kezdőként vág bele?
A depresszióval küzdők, a poszttraumás stressz zavarban szenvedők vagy a mellrákos nők állapotát is javítja, és a szívroham megelőzésében is segít a tudatos jelenlét rendszeres gyakorlása.
Elég néhány egyszerű és élvezhető szokást bevezetni a mindennapokba, hogy időskorunkra is penge maradjon az agyunk. Ha arra van napi fél-egy órád, hogy a telefonodat babráld, akkor ennél sokkal egészségesebb és hasznosabb tevékenységeket is végezhetnél. Adunk néhány tippet.
A mai rohanó világunkban, ahol a gyerekeket folyamatos, intenzív ingerek érik, nagy segítséget nyújthat egy olyan technika, amivel védekezni tudnak ellenük. Kutatások szerint a mindfulnessalapú gyakorlatok hatására javulhat a koncentrációs készség, a magatartás-szabályozás, valamint csökkenhet az azonnali érzelmi reakciók előfordulása.
Időnként mindenki szokott panaszkodni, de vannak, akik megállás nélkül elégedetlenkednek vagy sajnáltatják magukat. Hogyan lesz valakiből krónikus méltatlankodó? És mit tehet azért, hogy leszokjon a non-stop panaszkodásról?
