A nyelvtörők régóta a kedvenc nyelvi játékok közé tartoznak, már a Krisztus előtti 2. századból is ismerünk rá példát: O Tite tute Tati tibi tanta tyranne tulisti. Azért a magyar nyelvű gyöngyszemek ismerősebben csengenek, és ha bele is törik a nyelvünk, a szívünkhöz közelebb állnak. De vajon melyek a legnépszerűbbek? Minél nehezebb, annál jobb?
Nap mint nap használt szavaink közül igencsak sok olyat találni, amelyeket képesek vagyunk félreérteni, majd aztán helytelenül kimondani. De vajon te tudod-e, melyik mit jelent, és meg tudod-e ítélni, hogy a felsoroltak közül melyik az, amely tényleg létezik a magyar nyelvben?
A nap mint nap kimondott és leírt szavaink között százával vannak olyanok, amelyekről eszünkbe sem jutna azt feltételezni, hogy más népekkel, kultúrákkal való érintkezés során vettük át. Pedig bizony megannyi, a világ minden égtája felől érkező jövevényszavunk van. Te mennyire ismered ezeket?
„Csőcső, jössztök ma át? Gyertek, az inas otthon lesz, szed nektek büszkét!” – ha sikerült elsőre dekódolnod ezt az üzenetet, vagyis tudod, hogy az inas nem más, mint a fiú, a büszke pedig a köszméte, akkor te borsodi vagy, vagy van legalább egy onnan származó ismerősöd. Most tesztelheted, milyen szavakat ismersz még onnan.
Minden nyelv folyamatosan változó, rugalmas rendszer, kivéve a holt nyelveket. Ma megbotránkozunk azon, ahogy sms-ben kommunikálunk szép anyanyelvünkön a vok, valszeg, sztem, am kaj (amúgy kajak) rövidítésekkel, pedig a nyelvújításkor megkurtított szavak esetében – címer-cím, zömök-zöm, laboratórium-labor, cégér-cég, piros-pír, gyönyörű-gyönyör – is hasonló volt a helyzet. Középiskolai magyartanár mondja el, hogy gáz-e ez a szitu, meg az, hogy FYKI, vagy csiripöri ubisalival – sőt, arra is fény derül, mi minden volt ciki duma régen!
Van az a mondás, hogy a nyelvünk alapvetően meghatározza a gondolatainkat. Hogy nem mindegy, hova születünk, és az sem, kikkel osztozunk egy közös anyanyelven. Hogy ez a nemzetet összetartó erő, a közös néplélek formája, ami egyrészt nagyon romantikusan hangzik, másrészt vitathatatlanul egy szép költői kép.
Teszteld a tudásod, és derítsd ki, mennyire vagy jártas a tájszavakban! Ezek a ma már régiesnek vagy népiesnek tűnő elnevezések nem épültek be az írott és beszélt köznyelvbe, csak az ország bizonyos szegleteiben használatosak. Hányat ismersz fel közülük?
Ez itt a Dívány szófejtő sorozata, melyben annak járunk utána, hogy mi fán terem egy-egy magyar szó vagy szólásmondás. A mai részből megtudhatod, mi köze van a kerülő útnak a lábbelikészítéshez.
Miért éppen a kefekötőkkel hozzák kapcsolatba a részegeskedést? A Szófejtő legújabb részében ennek járunk utána.
Ez itt a Dívány szófejtő sorozata, melyben annak járunk utána, hogy mi fán terem egy-egy magyar szó vagy szólásmondás.
A mai Szófejtőből megtudhatod, honnan ered és mely mesterségre utal a vigéc szó.
Arra az emberre, aki a nagybőgőbe is beugrik – bár ezzel nem biztos, hogy segítettünk megfejteni a szólást. A Szófejtő mai részében egy 15. századi anekdota nyomába eredünk.
