Ma már megborzongunk, akkoriban mégis ez volt a normális: a szocializmus kezdetén – és valójában még egészen hosszasan – a higiénia másról szólt, mint ma.
Az, aki élt már valaha távkapcsolatban, tudja, hogy egy ilyen helyzetben minden, a másiktól érkező információmorzsának jelentősége van. Főleg, ha a szerelmeseket egy borzalmas történelmi esemény választja el egymástól: a második világháború.
Michael Wolff ma megjelent legújabb könyve újabb betekintést nyújt Donald Trump és Elon Musk kapcsolatának kulisszái mögé.
Egy-egy könyv világirodalmi sikerének – az eladott példányokon túl – ma is az egyik fokmérője és kulcsa az, hogy hány nyelvre fordították le. Lássuk, melyek a legtöbb nyelvre lefordított könyvek – a kezdetektől napjainkig.
Lakos Nóra új magyar családi filmje, a Véletlenül írtam egy könyvet már csaknem 80 ezer nézőt ültetett le mozivászon elé. A siker nem véletlen. Nemcsak a sok aktuális társadalmi kérdést és problémát felvető sztori érdekes, hanem a főszerepet játszó Demeter Villő is figyelemre méltó alakítást nyújt, aki első filmfőszerepéért nemzetközi díjat is nyert. A Ninát alakító Villő a Díványnak elmondta, felnőttként is szívesen vállalna még filmszerepeket.
A világ bármelyik táján is ejtsük ki Carrie Bradshaw nevét, az emberek ugyanarra gondolnak: a Szex és New Yorkra, minden idők egyik legsikeresebb tévésorozatára, és persze Sarah Jessica Parkerre.
Cserhalmi György elmondása szerint azért lett rákos, mert rákos akart lenni. Meg akarta ismerni azt a fájdalmat, amit a betegséggel kapcsolatban átélt a felesége. Őt elvitte a rák, Cserhalmi túlélte, aki, bár soha nem rejtette véka alá a magánéletét, ennél többet már nem szeretne beszélni a daganattal járó testi-lelki megpróbáltatásairól, mert amit erről még fontosnak tartott, azt már elmondta Nem lehet mindennap meghalni címmel nemrég megjelent önéletrajzi vallomásában.
Kiválasztottnak lenni egy nagy művész mellett, hatni munkásságára, támogatni a háttérből: kihívás, de megtisztelő feladat is. De mi lesz akkor, ha a rózsaszín köd felszáll? A legnagyobb magyar művészek szerelmének kihűlt parazsát követi nyomon Bálint Lilla, a Dívány újságírója könyvében.
Családja anyai ága után az apai ág története után kezdett el kutatni Gerlóczy Márton, ám amikor ki akarta deríteni, ki volt az igazi dédapja, azzal szembesült, hogy azt is rosszul tudja, ki az apja. Négyrészes identitásthrillerének harmadik kötete ősszel jelent meg, Fikció 3. – Az út címmel: ennek kapcsán beszélgettünk az íróval.
Török Sophie, Gyarmati Fanni, Boncza Berta – három név azok közül a múzsák közül, akiket leginkább a híres magyar költők szerelmes verseiből ismerünk. Ám egyben ők azok is, akiknek gyakran igen küzdelmes élete most a Dívány újságírója, Bálint Lilla új könyvének lapjain elevenedik meg. A Múzsák a csók után szereplői nők: szeretők, feleségek, anyák, sőt időnként alkotótársak is, akikről jobbára megfeledkeztek, amikor már nem ihlették meg szerelmes „költőjüket”. Interjú.
Marilyn Monroe neve hallatán a fényűző szépség, a hollywoodi csillogás és az ikonikus szőke bombázó képe villan fel legtöbbünk fejében. Azonban kevesen tudják, hogy a színésznő egyik legnagyobb titka a könyvek iránti szenvedélye volt.
A Balaton és a szocializmus egymástól el nem választható, de nem csak abban az értelemben, hogy a tó irányában érzett nosztalgia java ehhez az időszakhoz köthető. Legnagyobb állóvizünk egészen más arcot mutatott a második világháború után, mint ma: a szocializmus teljes mértékben átformálta a régiót.
