Vajon egy könyv képes arra, hogy veszélybe sodorja az olvasóit? A történelem során megtapasztalhattuk már, hogy több olyan mű is létezett, amelyet olyannyira fenyegetőnek tartottak, hogy betiltották, vagy nagyon mélyre száműzték egy-egy titkos könyvtárba. Vajon miért keltették fel ennyire a hatóságok és az egyházak figyelmét?
Az élet minden területére hatással volt a technológia robbanásszerű fejlődése, így az irodalomra is. Manapság már elképzelni is furcsa lenne kézzel megírni egy hosszabb szöveget – nemhogy egy regényt. De vajon milyen lehetett, amikor még minden könyv így készült? És milyen előnyökkel jár, ha valaki mostanában dönt úgy, hogy kézzel írja a szövegét?
Nem kell kétségbeesni, ha a munkavállalónál vagy a munkáltatónál elkallódik a rózsaszín tb-kiskönyv. Fontos azonban mielőbb pótolni, hiszen több tb-ellátásnak, így a táppénznek is ez az alapja.
Húsz megrázó sorstörténettel szembesíti az olvasót Holló Bettina Junior Prima díjas újságíró, akinek a napokban jelent meg a különféle mentális betegségekről, pszichés nehézségekről és függőségekről szóló könyve. Az Index munkatársa Máshogyan ugyanúgy című kötetében húsz szakértőt – köztük neves pszichológusokat és pszichiátereket – is megszólaltat, akik segítenek jobban megérteni, hogy az érintettek nem „rosszak” vagy „gyengék”. Interjú.
Olajmérnökök, veterán katonák, özvegyek, elfoglalt orvosok a Facebookon – vagy éppen a tökéletes match a Tinderen, az a férfi, aki gondoskodóbb minden ismerősünknél, őszintébben bókol és jobban figyel ránk bárkinél. Csak aztán a végén az is lehet, hogy megfoszt minden vagyonunktól. Ijesztő világba kalauzolja olvasóit Janecskó Katalin könyve, a Nők a hálóban, mely a romantikus csalások elkövetői és az ő működési mechanizmusaik nyomába ered, áldozatok történetein keresztül megmutatva, mit tesznek a hasonló szélhámosok magyar nőkkel.
Egy irodalmi művet nagyon nehéz lenne függetleníteni attól, hogy milyen korban íródott, és ki a szerzője. Igaz ez a regényekre is. Ezek a „háttérinformációk” segíthetnek abban is, hogy jobban megértsük a szerzőt, a főhőst és a mű üzenetét.
A hollywoodi filmgyártás aranykorában tanúsított kimagasló forgatókönyvírói munkássága ellenére Mary C. McCall Jr.-t mára szinte teljesen elfelejtették. Azonban nem véletlen, hogy a filmipar igen fontos női alakját igyekeztek kihagyni a filmtörténeti leírásokból.
Nem volt elég óvatos egy Dombóvár környékén élő férfi, aki használt könyvein akart túladni az interneten. Az egyezkedés során ugyanis megadta banki adatait, a csalók pedig minden spórolt pénzét ellopták.
Leni Riefenstahlra a legtöbben tényleg csak úgy gondolunk, mint Adolf Hitler birodalmi filmrendezőjére – pedig eszünkbe juthatna az is, hogy ő volt az első olyan filmes, aki nőként, mindenféle rendezői múlt nélkül, minimális költségvetésből megvalósította álmát, megrendezte A kék fényt – és közben elcsavarta Balázs Béla fejét.
Hernádi Judit és Tarján Zsófi a legmélyebb privát szféráját nyitja meg előttünk Ne maradjon kettőnk között című könyvében. Amit tettek, óriási teljesítmény. Szembenéztek önmagukkal, egymással, az egyéni és a családi traumáikkal, hogy a jelenben két sikeres, önmagával békében élő nő nézhessen egymás szemébe, ahogy a könyvborítón, úgy a valóságban is. Hogy mit gondolnak a kitárulkozásról, a könyv gyors sikeréről, hogyan élik meg a nőiségüket, és mit várnak a jövőtől – ezekről is meséltek a Díványnak adott közös interjújukban.
Számokkal nemcsak matematikaórán, hanem irodalomórán is találkozhattunk, miután sok olyan szépirodalmi alkotás van, amelyiknek a címében szerepel valamilyen szám. Ennek a kvíznek a megoldásához nem kell, hogy jó legyél matekból. Elég, ha pontosan tudod, melyik szám hiányzik a művek címéből.
Magyarnak lenni vagy magyarnak látszani? Az itt a kérdés. Mit jelentett egykor a magyar virtus, és mégis hogyan tüntettük el magunkból? Miért nem tudjuk emelt fővel vállalni, itthon és külföldön egyaránt, hogy kik vagyunk és honnan jöttünk? Mi lehet az oka annak, hogy a búval béleltek, a pesszimisták, a depressziósok, az alkoholisták országa vagyunk, és ezt a mintát veszik át tőlünk a gyerekeink is? Ezeket a kérdéseket dr. Csernus Imre A magyar című legújabb könyvében teszi fel.
