Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A hollywoodi filmgyártás aranykorában tanúsított kimagasló forgatókönyvírói munkássága ellenére Mary C. McCall Jr.-t mára szinte teljesen elfelejtették. Azonban nem véletlen, hogy a filmipar igen fontos női alakját igyekeztek kihagyni a filmtörténeti leírásokból.
Több mint ötven produkcióban vett részt íróként vagy társíróként az 1930-as évektől Mary C. McCall Jr., aki évtizedeken keresztül meghatározó szereplője volt az amerikai filmgyártásnak, később mégis kikerült Hollywood történelméből. Pedig igazi úttörő és aktivista volt, aki jelentős változásokat ért el a filmiparban, a stúdióvezetők azonban egyáltalán nem nézték jó szemmel érdekvédelmi törekvéseit.
A hollywoodi filmgyártásban a nők munkáját nem tartották fontosnak
Mary C. McCall Jr. személye most egy új könyv megjelenésével kapcsolatban újra az érdeklődés középpontjába került, pedig nevét már régen elfelejtették, hiába volt kiemelkedő a forgatókönyvírói munkássága. J. E. Smyth író azonban igyekszik méltó emléket állítani a filmesnek Mary C. McCall Jr.: The Rise and Fall of Hollywood's Most Powerful Screenwriter (Mary C. McCall Jr.: Hollywood legerőteljesebb forgatókönyvírójának felemelkedése és bukása) című új, szeptemberben megjelenő kötetében.
A könyv az amerikai filmipar kulisszái mögé is bepillantást enged, illetve a filmgyártás fellegvárának kevésbé vonzó oldalát is bemutatja az olvasóknak. Az író a The Guardiannek azt nyilatkozta: „Bár McCall az 1940-es és 1950-es évek elején Hollywood egyik legerőteljesebb alakja volt, sokaknak nem tetszett az, hogy nagy hatalommal rendelkezett.
Akkoriban sok nőt feketelistára tettek és eltüntettek a filmiparból, és ő is köztük volt. Miután a filmkritikusok és filmtörténészek csak a nagyszerű férfi rendezőkkel és felkapott producerekkel foglalkoztak, McCallról az archívumokba sem kerültek be anyagok. Egyszerűen elfeledkeztek róla.”
Abban az időben a nők filmes munkásságát, bármilyen elismerésre méltó is volt, nem tartották fontosnak. „Nagyon kötődünk ahhoz az elképzelésünkhöz, hogy Hollywood aranykorában a filmekben gyönyörű színésznők szerepeltek, akik azt csinálták, amit nagy hatalmú férfi mogulok mondtak nekik. És valahogy van egy olyan feltételezés is, hogy a legtöbb forgatókönyvet férfiak írták, és csak ők kerülhettek vezető pozíciókba. Pedig akkoriban Hollywoodban a filmes alkalmazottak fele nő volt, akik akár producerként is dolgozhattak, a forgatókönyvíróknak pedig az egynegyede nő volt, több, mint most” – árulja el J. E. Smyth, aki szerint azonban ezeket az információkat nem publikálták.
Mary C. McCall Jr.-ra ráadásul haragudtak is a stúdióvezetők, hiszen a Screen Writers Guild (a forgatókönyvírók ipartestületének) alapítótagjaként és első női elnökeként
a filmipari munkások szószólója volt. Nemcsak a forgatókönyvírók jogainak elismeréséért küzdött, a fizetésemelésekért is, valamint kiharcolta a minimálbért és a hitelvédelmet is számukra.
A határozott és szókimondó McCall 1942 és 1944, valamint 1951 és 1952 között is az érdekszövetség vezetője volt, azonban Howard Hughes mogullal történt összecsapása után egyszerűen eltüntették Hollywood történelmének lapjairól.
A hollywoodi filmgyártás meghatározó alakja volt, ám karrierje félbetört
Pedig McCall már kislány korától kezdve író akart lenni. 1904. április 4-én született egy gazdag ír-amerikai család gyermekeként New Yorkban, és már a Trinity College elvégzése után elkezdett reklámszövegeket írni. 1932-ben kiadták első regényét, ekkor figyelt fel rá a Warner Bros. filmstúdió, amely később több film forgatókönyvének megírására is szerződtette. Majd a Columbia Picturesnek és a Metro-Goldwyn-Mayernek is dolgozott. Számos film írója és társszerzője volt, mint például a Szentivánéji álom (1935), Craig felesége (1936), The Sullivans (1944), Mr. Belvedere Goes to College (1949). Később televíziós sorozatokhoz is írt epizódokat, több mint ötven filmes és televíziós produkcióban dolgozott. Nagyon jó barátságot ápolt az akkoriban Hollywood királynőjeként emlegetett Bette Davis színésznővel és Humphrey Bogarttal.
Karrierje azonban az 1950-es években megfeneklett, miután megvédett egy forgatókönyvírót Howard Hughes producerrel szemben. Az írót a producer állítólag azért rúgta ki, mert a képviselőház Amerika-ellenes tevékenységekkel foglalkozó bizottsága beidézte, feltételezett kommunista kapcsolatai miatt. 1954-ben McCallnak magának is nyilatkoznia kellett az Egyesült Államok Szenátusának tényfeltáró bizottsága előtt.
Bár tagadta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint kommunistaszimpatizáns lett volna, ezt a bélyeget sokáig nem tudta lemosni magáról.
Jóval később, 1979-ben McCall azt nyilatkozta, meggyőződése, hogy mindez, valamint Howard Hughes is szerepet játszott a karrierje tönkretételében, mert rávett más producereket, hogy ne alkalmazzák őt.
J. E. Smyth a különböző filmstúdiók archívumában, valamint magángyűjteményekben kutakodott, hogy minél több információt beszerezzen az akkoriban elismert forgatókönyvíróról, akinek a neve mára teljesen feledésbe merült. Az író privát levelekhez és egy kiadatlan emlékirathoz is hozzájutott, amelyet McCall írt a gyerekeinek a karrierjéről, valamint feljegyzésekhez a női forgatókönyvírókért végzett munkájáról. Mindezek új megvilágításba helyezhetik McCall munkásságát, helyreállíthatják hírnevét, és az író bízik abban is, hogy végre említésre méltó szereplője lesz az amerikai filmtörténetnek.
Az Óz, a csodák csodája filmtörténeti klasszikus forgatása annak idején igazi rémálom volt a szereplők számára. Ebből a cikkből megtudhatod, hogy miért.
