Ma már senkinek sem jutna eszébe, hogy érzéstelenítés nélkül vessen alá műtétnek egy csecsemőt, pedig a nyolcvanas években ez még gyakorlat volt.
Egy eseménytelennek tűnő vasárnap este egyszer csak üzent a barátnőm, hogy a férjét (aki szintén családi barátunk) ezekben a percekben műtik épp a kardiovaszkuláris intézetben. Azonnali életmentő műtét.
A Hansen-betegség, vagyis közismert nevén a lepra, napjainkban gyógyítható és ritka betegségnek számít, a középkorban azonban gyakran találkoztak vele az emberek, és súlyos tünetekkel sújtotta azokat, akik elkapták. A köztudatban a középkori leprások kiátkozottként, közutálatot és félelmet keltő „lényekként” élnek, de tényleg így volt a valóságban?
Baska Barbara operatőr, képzőművész és grafikus 7 hónapos terhesen kapta el a koronavírust, nem sokkal később pedig autóbaleset elszenvedőjeként került kórházba. Súlyos állapotban feküdt noninvazív lélegeztetőkön az intenzív osztályon, de képes volt visszatérni és életet adni kisfiának.
A halállal foglalkozó sorozatunk harmadik részében egy nővért kérdeztünk arról, ő hogyan látja az elmúlást.
A halál ma már jóval több embert ér kórházban, mint saját otthonában: hogyan látják a haldoklás folyamatát az ott dolgozók, és mire számíthat az, akinek szerettét az utolsó napokban intézményben ápolják? Cikksorozatunk a halálról ezeket a kérdéseket járja körbe.
Többnyire csönd van az osztályon, csak néha hallatszódik a lift vagy a nővérhívó pittyegése, vagy jelzi a zörgős ágy, hogy megint visznek valakit a műtőbe. És várakozás: a reggelire, az ebédre, az infúzióra vagy gyógyszerekre, a vizitekre, és leginkább a hazamenetelre.
Számos élethelyzetben kiderült már sokunk számára, hogy nem árt, ha több lábon állunk, ha van egy B tervünk, ha képesek vagyunk újratervezni. Azonban hiába tudjuk magunkról, hogy akár a jég hátán is megélünk, van, amire egyszerűen nem lehet felkészülni – különösen akkor nem, ha az egy rákdiagnózis, ráadásul pár nappal az első, szerelmünkkel együtt töltött karácsony előtt.
Kevesen gondolnák a kedves mosolyú, szőke, fiatal csecsemős nővérről, hogy sorozatgyilkos. Ráadásul olyan, aki a legnagyobb nyugalommal körmöl együttérző üzeneteket a gyászoló szülőknek.
Hogyan hat a gyermeki agyra a zene különböző helyzetekben? Például olyankor, amikor nagyon betegek, kórházba kerülnek? Stánicz Nikolett gyógypedagógus és zeneterapeuta mesél erről.
Azon lassan már meg sem lepődünk, ha egy robot hozza ki a kávénkat az étteremben, de nem elképzelhetetlen, hogy hamarosan a műtéteknél sem kell az orvossal beszélgetünk, mert egy robot végzi el a beavatkozást. Na jó, ennyire még nem kell elképednünk a jövő lehetőségein, de nem járunk ettől olyan messze. Egy új tanulmány szerint a robot által segített műtét csökkentheti a vérrögképződés kockázatát, és felgyorsíthatja a gyógyulás folyamatát.
Jó lenne azt hinni, hogy a csecsemők elcserélése csak filmekben fordul elő, de az igazság nem ez. Bizonyíték erre számos történet, melyben a gyermekeket nem biológiai szüleik nevelik fel – igaz, ez is vezethet happy endhez!
