„Van, aki többé nem látogatja szerettét, ha megtudja, hogy meg fog halni” – ilyen a halál az ápolónő szemével

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A halállal foglalkozó sorozatunk harmadik részében egy nővért kérdeztünk arról, ő hogyan látja az elmúlást.

Az idősebbek képesek megbékülni a helyzettel, de mindenkinek nehéz elfogadni azt, amikor megtudja, hogy élete végéhez érkezett, mondja Mária, aki húsz éve dolgozik ápolónőként. Egy budapesti kórház belgyógyászatán és kardiológiai osztályán is ápolt, gondozott már pácienseket, és bizony sokukat kísérte az utolsó pillanatig. Innen merített tapasztalatait most a Dívánnyal is megosztotta a halállal kapcsolatosan.

A fiatalok dolgozzák fel nehezen a közelgő halált

Hogy hány halállal találkozom, az változó. Van, hogy egy héten hárman is meghalnak, aztán hónapokon át semmi. Az viszont állandó, hogy nagyságrendileg nyolcvan százalékuk idős, beteg ember, akik készültek is a halálra” – mondja Mária azzal kapcsolatosan, hogy milyen gyakran találkozik az elmúlással. A belgyógyászati osztályon végzett munkája során gyakori forgatókönyv volt az, hogy a hetven, nyolcvan, akár kilencven év fölötti páciensről az osztályra szállítást követően derült ki, hogy daganatos beteg. 

Ők általában könnyebben fogadják el a nővér tapasztalatai szerint azt, hogy elkerülhetetlenül itt a halál ideje, mint azok, akik fiatalként szembesülnek egy végzetes diagnózissal.

A halál leginkább a fiatalok esetében viseli meg a tapasztalt nővért
Fotó: Somchai um-im / Getty Images Hungary

„A fiatalabbak elég nehezen dolgozzák fel ezt. Elkezdenek róla beszélni, de még reménykednek valamilyen csodában, nehezen törődnek bele az állapotukba, lelkileg megtöri őket.

Idézőjel ikon

Habár tudják a választ, mégis azt kérdezgetik, mi lesz a kimenetele a betegségüknek, meggyógyulnak-e,

kapnak-e olyan kezelést, amitől jobban lesznek. Ezekre nehéz válaszolni” – mondja Mária, aki szerint nem a fájdalom az, ami aggasztja őket, hanem az elmúlás, és az, hogy családjukat itt kell hagyniuk. Ezt saját magánéletében is megtapasztalta, amikor egy barátnője a közelmúltban, szintén fiatalon elhunyt. „Azt mondogatta, nem akar meghalni, kérdezgette, hogy mi baja lehet, pedig tudta, de mégsem tudta elfogadni” – emlékezik vissza Mária.

Mindenki otthon szeretne távozni e világról

A fájdalom tehát nem jelent aggodalmat általában a haldoklónak – az ápolónő elmondása szerint kapják is kórházi ellátás keretében azokat a gyógyszereket, amelyek ezeket enyhíthetik –, viszont ilyenkor néha még azokat is elkezdi foglalkoztatni a hit, a lelkiség, akiket korábban nem. Papot hívatnak, teljesen tiszta tudattal imádkozni kezdenek, vagy ha olyan állapotban vannak, meglátogatják a kórház kápolnáját, hogy ott tegyék meg mindezt.

A haldoklók saját családjuk közelségére vágynak a leginkább, ennek híján a kórházban odafigyeléssel veszik körül őket
Fotó: Terry Vine / Getty Images Hungary

Ami ennél is egységesebben vonatkozik minden haldoklóra, az az, hogy otthonukban szeretnék eltölteni utolsó napjaikat, és családjuktól körülvéve akarnak meghalni.

A fiatalabbak azért is szeretnének hazakerülni, mert elrendeznivalóik vannak, az idősebbek pedig az utolsó pillanatig erről szoktak beszélni” – mondja az ápolónő. Akinél ez bármilyen okból nem lehetséges, ott nagyon sokat segít az, ha a hozzátartozó a lehető legtöbbet ül ágya mellett, figyeli, beszélget vele, már ez is megnyugvást jelent.

Vannak ugyanakkor időről időre olyan betegek is, akikhez onnantól kezdve, hogy kiderül: meg fognak halni, nem jönnek be többé a hozzátartozók.

„Talán lemondanak róla, vagy nem szeretnék látni ezt a folyamatot, esetleg nem jó a kapcsolat, azt várják, minél hamarabb bekövetkezzen a halál”

– sorolja Mária a lehetőségeket. Ő nővérként az utolsó hetekben, napokban a lehető legtöbb finomsággal, jó szóval, törődéssel tudja megkönnyíteni a haldokló földi létének végét, ami akár hetekben mérhető kórházi tartózkodást is jelenthet.

A nővért már nem rázza meg minden eset

Máriát kezdő nővérként még minden haláleset megviselte: mostanra a fiatalok halála az, ami igazán megrázza, a hosszú, remélhetőleg minél teljesebb élet után időskorban távozóké már nem. Arról is beszélt nekünk, mi történik szeretteink testével azt követően, hogy elhunynak egy kórházi osztályon.

A búcsú lehetőségével a legtöbb esetben élnek a hozzátartozók
Fotó: Boy_Anupong / Getty Images Hungary

Az orvos értesíti a családtagokat, ezt követően a halott még két órán át fekszik az ágyában, ennyi idejük van a szeretteinek a búcsúra. Lepedőbe csavarva, egy másik lepedővel letakarva várja őket a test, ha többágyas a kórterem, akkor paravánnal elkülönítjük a többi betegtől” – meséli a nővér, aki szerint a legtöbb esetben a hozzátartozók szoktak is élni a búcsú lehetőségével. A kórházi szobatársak számára az ő tapasztalatai szerint az nem zavaró, hogy a testtel együtt kell még tölteniük valamennyi időt: ha újraélesztést látnak, az sokkolóbb hatással bír, aki tud, menekül ilyenkor a kórteremből.

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Tojássárgájával építették Európa egyik leghíresebb hídját

Prága macskaköves utcáin sétálva szinte lehetetlen kikerülni a fenséges Moldva folyón átívelő Károly hidat. A gótikus remekmű évszázadok óta dacol a pusztító árvizekkel, a háborúkkal és a hömpölygő turistaáradattal. De vajon mi a titka ennek a rendkívüli szilárdságnak? A legenda szerint nem más, mint a tojás. Egészen pontosan több ezer láda tojás, amit az építkezéshez használt habarcsba kevertek.

Szülőség

Ezért nem mindegy, mikor kerül ágyba a gyerek – egész életére hatással lehet

Sok szülő szembesül az esti fektetés körüli végtelennek tűnő harcokkal, és hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az időben történő elalvás csupán azért fontos, hogy a gyerek másnap ne legyen nyűgös. A legújabb neurológiai kutatások szerint azonban ennél sokkal nagyobb a tét. A gyermekkori alvás nem egy passzív pihenőidő, hanem egy rendkívül aktív biológiai folyamat. Ha a gyerek nem alszik eleget vagy nem fekszik le időben, az közvetlenül megváltoztathatja az agy fejlődését, és egész felnőttkorára, a tanulási képességeitől kezdve az érzelmi stabilitásáig kihatással lehet.

Offline

Villámkvíz: melyik Mikszáth-könyv szereplője volt Veronka?

Az iskolában ma is kötelező Mikszáth Kálmán több regénye és novellája, a legismertebbek a Szent Péter esernyője, a Tót atyafiak és A jó palócok. A történetek szereplői között találunk pletykás plébánost, őszinte lelkű földművest és elszegényedett nemest is.

Lájfhekk

Így marad friss napokkal tovább a vágott virág

A tavaszi szezon és a virágzó kertek láttán ki ne szeretné a természet színeit és illatait becsempészni az otthonába? Egy gyönyörű, friss vágott virágcsokor azonnal életre kelti a nappalit, de az öröm gyakran csak pár napig tart, mert a szirmok kókadni kezdenek. Szerencsére léteznek olyan trükkök, amikkel napokkal, sőt akár hetekkel is meghosszabbíthatjuk a vágott virágok életét.

Testem

Nem csak köhögésre jó: szúnyogcsípés ellen is bevetheted a lándzsás útifüvet

A legtöbb kerti gyepben szinte fűnyírásról fűnyírásra felbukkan, mi pedig sokszor gondolkodás nélkül, bosszankodva rántjuk ki a földből mint haszontalan gyomot. Pedig a lándzsás útifű a népi gyógyászat egyik legnagyobb szuperhőse. Ez a végtelenül egyszerű növény a nyári szezonban is igazi életmentő lehet – különösen akkor, ha ellepnek minket a kellemetlen szúnyogok.

Életem

Csak ebben az esetben tesz boldoggá a minimalizmus

A minimalizmus sokak számára vonzó életstílus: kevesebb tárgy, több tér, letisztult otthon és gondolatok. De vajon tényleg mindenkit boldoggá tesz, aki kipróbálja? Egyre több kutatás és tapasztalat mutatja, hogy csak bizonyos helyzetekben hoz valódi elégedettséget.