kommunizmus 7 - Dívány

Szovjet nézők milliói figyelték megrökönyödve 1991 májusában, amikor az állami televízió képernyőjén egy jól öltözött, komolynak látszó tudósember arról értekezett, államuk alapítója, Vlagyimir Iljics Lenin annyira szerette a gombát, hogy élete végére ő maga is gombává vált. Ki állt a legendás tévés átverés mögött, amely sokkolta a hosszú évtizedek Lenin-kultuszához szokott szovjet közönséget?

A komikus színészből lett ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij nem az egyetlen politikai vezető, aki meglepő foglalkozást űzött, mielőtt belevetette volna magát a közéletbe. Brutális diktátorok és jelenkori államfők is kipróbálták magukat szokatlan munkakörökben – ezekből a történetekből gyűjtöttünk össze egy csokorra valót.

A hidegháború alatt sokan sokféleképp próbáltak a vasfüggöny mögül kiszabadulni és Nyugatra szökni: a disszidálás egyedi és vakmerő módját választotta Liliana Gaszinszkaja szovjet-ukrán pincérnő, aki egy szál piros bikiniben vetette ki magát egy hajóból az ausztrál partoknál, pár hónappal később pedig már pikáns fotósorozathoz állt modellt.

Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb mítoszairól.

Kevés csókról készült fotó vált annyira híressé, mint a Leonyid Brezsnyev szovjet pártfőtitkár és Erich Honecker keletnémet vezető elvtársi pusziszkodását megörökítő kép, amely ezer szónál is többet mondott a hidegháború által kettéosztott Európáról, és az akkor még örökké fennállónak gondolt vasfüggöny mögötti hatalmi viszonyokról. A Fénnyel írt történelem mai részében a hírhedt csók történetének jártunk utána.

A történelem leghíresebb szakállainak birtokosai között előkelő helyen szerepel a 2016-ban elhunyt kubai diktátor, Fidel Castro, akinek arcszőrzete annyira ikonikussá vált, hogy egy időben a CIA furfangos tervvel próbálta eltávolítani, hátha így megfoszthatják macsó imázsától a kommunista vezetőt.

A második világháború végét és a nácizmus felett aratott győzelmet jelképezi a híressé vált fénykép, amelyen a Vörös Hadsereg néhány katonája kitűzi a szovjet zászlót a Reichstag épületére az elfoglalt Berlin szívében – a fotó számtalan újságban, tankönyvben és egyéb helyen megjelent az elmúlt hetvenhat évben, de vajon mennyire hiteles pillanatot örökít meg, ki lehet a képen látható három férfi, és milyen fontos változtatást hajtott végre a képen utólag az alkotó?

Sok családnak megvan a maga fekete báránya, a problémás gyerekek pedig gyakran nagy fejfájást okoznak szüleiknek – ezalól a szocialista tömb teljhatalmú vezetője sem volt kivétel: Leonyid Brezsnyev szovjet pártfőtitkárnak alaposan meggyűlt a baja lányával, aki cirkuszi akrobatákkal kavart, gyémántokat csempészett Nyugatra és igazi züllött királykisasszonyként élte világát, végül mégis elszegényedve halt meg egy elmegyógyintézetben.

Kevés fénykép futott be akkora karriert, mint az argentin születésű kubai gerillavezérről, Ernesto „Che” Guevaráról készült portré, amely kezdetben az ellenkultúra és a baloldali mozgalmak jelképe lett, később azonban a reklámipar és a popkultúra is felfedezte magának: vodkától farmernadrágon keresztül óvszerig szinte mindent hirdettek vele, számtalan mém, paródia és homage készült róla, sokan – köztük Diego Maradona – testükre tetováltatták a híres képet. De vajon milyen alkalomból, milyen célra és ki készítette a legendássá vált fotót?

Új sorozatunk, a Dallamtapadás következő részében egy örökzöld Illés-sláger, a Miért hagytuk, hogy így legyen keletkezésének történetét tárjuk fel.

Ha igen, könnyen elboldogulnál az átkosban.

Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.