Akár éltél akkoriban, akár csak a történelemkönyvekből és szüleid, nagyszüleid elbeszéléseiből ismered, a néhai „átkos” rendszer emlékei máig velünk élnek. Nosztalgikus kvízünkben próbára teheted tudásodat, mennyire emlékszel vagy mennyit tudsz a Kádár-korszak történelméről és mindennapjairól.
Az interneten is gyakran felbukkan, de plakátokon, sőt, lemezborítókon is találkozhatunk a különös, igencsak nyomasztó és posztapokaliptikusnak tűnő fényképpel, melyen egy csoport egyenruhás gyerek és néhány felnőtt kísérőjük gázmaszkkal elfedett arccal néz a fényképező lencséjébe. A rejtélyes kép a sztálini Szovjetunióban készült, és ugyan a fotós eredeti szándéka szerint semmi riasztó nincs benne, a kép készítőjét alig egy évvel később likvidálta az államhatóság.
A múlt héten elhunyt II. Erzsébet királynő hét évtizedes uralkodása alatt fényképek ezrein szerepelt, melyek közül számos kötődik fontos történelmi pillanatokhoz, sorozatunk jelen írása tárgyául viszont egy kevésbé ismert, de annál bizarrabb felvételt választottunk, melyen a brit uralkodó és férje, Fülöp edinburghi herceg a néhai román diktátor, Nicolae Ceaușescu és neje, Elena társaságában látható. Miért fogadta a királynő a hírhedt, véreskezű diktátorpárt, és milyen galibákat okozott a Buckingham-palotában a „Kárpátok géniuszának” ott-tartózkodása?
A Lucz Gizi név a magyar szlengben a Gipsz Jakab női megfelelőjeként, a nőnemű „akárki” szinonimájaként él, a furcsa hangzású név mögött azonban egy létező személy bújik meg: Magyarország náci kollaboráns kormányfője, Szálasi Ferenc özvegye. A nyilas „nemzetvezető” felesége rejtőzködő, a nyilvánosságot kerülő asszony volt, aki – mint állította – nem politikai okokból, kizárólag szerelemből kötött ki a kivégzett szélsőjobboldali vezér oldalán.
Tipikus tojás vagy tyúk kérdéskört feszegetünk, amikor belemegyünk abba, hogy valóban egy elhivatott bányászlegény fedezte-e fel a termeléshatékonyság módszertanát. Vagy lehetséges az, hogy a mozgalmat már előre kitalálták, csak éppen keresni kellett hozzá egy jó eredettörténetet és egy celebkaraktert? Cikkünkben a sztahanovista mozgalom eredőjéről gondolkozunk.
A világ egyik legismertebb politikai szimbóluma – és hazánkban tiltott önkényuralmi jelkép – a kommunista mozgalmak és a néhai Szovjetunió által használt sarló-kalapács: a szimbólum alapvető jelentésének – munkás-paraszt szolidaritás – megfejtése nem igényel különösebb detektívmunkát, a felszín alatt azonban rejtett, másodlagos üzenetek is megbújhatnak. A szálak az ősi mitológiákig és szabadkőművességig vezetnek vissza.
Karel Koecher csehszlovák disszidens egyetemi tanár és felesége, a gyémántkereskedő Hana az 1970-es években a New York-i elit legfelsőbb köreiben mozogtak, filmsztárokkal partiztak, és gyakran szexklubokban ismerkedtek alkalmi viszonyt kereső partnerekkel – senki sem sejtette, hogy a gazdag swinger házaspár valójában a szovjet titkosszolgálatnak dolgozik, és CIA-titkokat szivárogtat a vasfüggöny túloldalára.
A Német Demokratikus Köztársaság fővárosát, Kelet-Berlint és a Német Szövetségi Köztársasághoz tartozó Nyugat-Berlint elválasztó, ellenőrző pontokkal és védelmi zónákkal határolt betonfal 28 éven keresztül jelképezte Európa hidegháborús kettéosztottságát. A tűzparancs ellenére rengeteg NDK-polgár próbált a falon átjutva Nyugatra menekülni: az egyik leghíresebb, a fotótörténetbe is bevonult kísérlet egy fiatal határőr, Konrad Schumann nevéhez köthető, aki keresztülugrott a még épülő falon.
Egy szakadt katonai egyenruhát viselő férfi fényes nappal, a nyílt utcán, járókelők színe előtt agyonlő egy másik, kockás ingbe öltözött alakot – a vietnámi háború idején, Saigonban készült döbbenetes felvétel naturalista brutalitással számolt le az illúziókkal, miszerint egy háború tisztességes is lehet, és elkülöníthető egymástól a jó és a rossz oldal. De ki volt a fotó két szereplője, és miért húzta meg az egyenruhás férfi a ravaszt?
1959 nyarán döbbenetes, addig csupán hollywoodi filmekből ismert jelenet játszódott le a kommunista Romániában: felfegyverzett, álarcos banditák fényes nappal besétáltak a bukaresti központi bankba, és több mint másfél millió lejjel távoztak onnét. A „szocialista tábor” történetének legnagyobb bankrablását ma is rejtélyek sora övezi.
Találj valakit, aki úgy néz rád, mint Rákosi Mátyás a búzakalászra – olvashatjuk az interneten a tréfás társkeresési tanácsot, mely ékes bizonyítéka, hogy a kommunista diktátorról készült propagandafelvétel, amin Rákosi éppen a búzatermést vizsgálgatja hatalmas áhítattal, a magyar fotótörténet egyik leghíresebb (vagy inkább hírhedtebb) alkotásának számít. De hogyan került Rákosi a búza közé, mennyit szépítettek a képen, és mi köze van a történethez az ország fitneszgurujának?
Az egész világot sokkolta a felvétel, melyen egy fehér inget és farmernadrágot viselő, kezében szatyrot szorongató pekingi férfi a kínai kormány megtorló akciója elleni tiltakozásképp a feléje masírozó tankok menetoszlopa elé áll. Az 1989-ben történt egyszemélyes megmozdulást lencsevégre kapó amerikai fotóriporternek titokban kellett kicsempésznie a negatívokat a kommunista országból, a hősies tankember kiléte pedig mind a mai napig rejtély.
