Szakértők szerint hússzor nagyobb a valószínűsége annak, mint 1960-as években volt, hogy a hőmérséklet a 40 Celsius fokot is elérheti Nagy-Britanniában.
2025 májusa volt a valaha mért második legmelegebb, Európában egyre nagyobb fenyegetést jelent az aszály, és a másfél fokos klímacél is egyre elérhetetlenebbnek tűnik.
A csapadékos Angliát is súlyosan érinti a klímaváltozással járó szárazság, 10 éven belül ivóvízhiány léphet fel az országban.
Kr. u. 536 – a tudósok a történelem legsötétebb évének tartják. A korabeli beszámolók és a modern tudományos kutatások alapján ebben az évben, egészen pontosan 18 hónapig egy rejtélyes, sűrű köd borította be Európát, a Közel-Keletet és Ázsia nagy részét. Ennek következtében gyakorlatilag másfél évre eltűnt a Nap az égről.
Az éghajlatváltozás hatására már javában zajlik bolygónk átalakulása, ami a világ minden térségét érinti. Az üvegházhatású gázok folyamatos kibocsátásának következményeként a következő évtizedekben ezek az folyamatok várhatóan felgyorsulnak majd.
Az extrém aszály, a meleg és a klímaváltozás az erdőtüzek fenyegető veszélyét is magában rejti immár hazánkban is. Nemzetközi kutatócsoport tett közzé aggasztó előrejelzést.
Hőhullámok és vízhiány lesz az együttes következménye a klímaváltozásnak, valamint annak, hogy nyaranta Magyarország lényegében katlanként működik a szakértők szerint.
A következő években a klímaváltozás hatására egyre gyakrabban következnek majd be gyors, pár óra alatt lezajló felmelegedések és lehűlések. Ezek az emberi szervezetet, a mezőgazdaságot és az elektromos hálózatokat is megterhelik, súlyos következményeket okozva.
A nyáron, különösen júliusban és augusztusban pokoli hőségre kell felkészülni az előrejelzések szerint: akár 43-46 Celsius-fokos rekordhőmérsékletek is lehetnek.
Egyre inkább elmediterránosodik Magyarország időjárása – Szeged belvárosában például a nyári átlaghőmérséklet olyan, mint amilyen értékeket Rómában, Marseille-ben vagy Szalonikiben mérnek. A felmelegedés hatására a hűtési költségek is emelkednek.
Egy perui gazda anyagi hozzájárulást követel egy német energiaipari óriáscégtől ahhoz, hogy a szülővárosát meg tudják védeni az olvadó gleccserek okozta árvíztől.
Minden idők legalacsonyabb szintjére esett az óceánjégtakaró kiterjedése, ami a kutatók szerint az emberi tevékenység miatt következett be.
