Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Egyre inkább elmediterránosodik Magyarország időjárása – Szeged belvárosában például a nyári átlaghőmérséklet olyan, mint amilyen értékeket Rómában, Marseille-ben vagy Szalonikiben mérnek. A felmelegedés hatására a hűtési költségek is emelkednek.
Munkacsoport jött létre a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), amelynek feladata az éghajlatváltozással járó kockázatok elemzése, valamint a klímaváltozás hatására felmerülő vízgazdálkodási, biodiverzitási és egészségügyi kérdések megválaszolása – derül ki az Index cikkéből. A kérdés roppant aktuális, hiszen Gál Tamás, az SZTE Légkör- és Téradattudomány Tanszékének vezetőjének elmondása szerint: „a szegedi mérések azt mutatják, hogy a belvárosban az átlaghőmérséklet már a dél-mediterrán városokéval – mint Róma, Marseille vagy Szaloniki – vetekszik”.
Nőnek a hűtési energiaköltségek az időjárás-változás miatt
A tendenciák egyértelműek: ilyen időjárás vár az egész Kárpát-medencére, így a magyar városokra, köztük Budapestre is.
„Az évszázad végére a Kárpát-medence déli részén a hűtési energiaigény eléri a fűtési energiaigény szintjét”
– mondta a Gál, aki a Klímaváltozás Interdiszciplináris Kutatócsoport névre keresztelt kezdeményezést is vezeti. „A cél tehát nem más, mint olyan kutatócsoportot szervezni az egyetemen belül, amely nemzetközi szinten is releváns válaszokat tud adni a klímaváltozással kapcsolatos nyitott kutatási kérdésekre, valamint információkat tud szolgáltatni a döntéshozóknak, a lakosságnak és más érintetteknek” – fogalmazott a szakember.
Az alkalmazkodás márpedig elengedhetetlen a kutató szerint. „Fontos a szemléletváltás mind a vízgazdálkodás, mind a mezőgazdaság területén” – hangsúlyozta Gál. Elmondta: az egyre inkább elsivatagosodó Duna–Tisza közén nagyon fontos a csapadékvíz megtartása és beszivárogtatása a talajba, valamint az öntözési technikák hatékonyabbá tétele.
A szakember szerint a klímaváltozás miatt egyre szélsőségesebbé váló időjárás komoly társadalmi változásokat, feszültségeket is okozhat. Nemcsak természettudományos vagy műszaki, hanem például gazdasági és jogi kérdésekre is választ kell találni.
