Hőhullámok és vízhiány lesz az együttes következménye a klímaváltozásnak, valamint annak, hogy nyaranta Magyarország lényegében katlanként működik a szakértők szerint.
Nem sok jóra számíthatunk az idei nyáron az MCC Klímapolitikai Intézet prognózisa szerint. A szakértők bonyolult fizikai, matematikai modellek, valamint mesterséges intelligencia segítségével vizsgálták meg az adatokat: a szimulációból kitűnik, hogy az 1991-2020 közötti klímaátlaghoz képest Magyarországon 0,8-1,5 Celsius-fokkal lehet melegebb – mondta az InfoRádióban Kovács Erik, az intézet vezető kutatója. Hozzátette:
júniusban és augusztusban az eltérés meghaladhatja a 2 Celsius-fokot is.
Ennek egyik oka természetesen a klímaváltozásban keresendő. Az is fontos tényező azonban, hogy a kutatók szerint a Kárpát-medence nyaranta gyakorlatilag katlanként működik: könnyen bennragad a forró levegő.
Komoly vízhiány is lehet nyáron Magyarországon
Noha idén is folytatódik a tavaly megkezdődött szárazabb tendencia, idén nem kell annyira erőteljes aszályra számítani, mint 2024-ben. Ez azonban csak a lehulló csapadékmennyiségre igaz, a hidrológiai aszály, vagyis a vízkészletek nagymértékű szűkülése jelentősebb lesz, és már most hiány van a Duna vízgyűjtő területének jelentős részén az elmaradó téli csapadék miatt.
A gyakoribbá és hosszabbá váló nyári hőhullámokkal együtt mindez akár komoly vízhiányt is okozhat. A kutató hangsúlyozta: a klímaváltozás hatásaihoz minél gyorsabban alkalmazkodni kell. Ez a többi között az energiaszektort is komoly kihívások elé állítja, hiszen május és október között a hűtési foknapok száma egyre emelkedik.
