A 2025-ös lesz a bolygónk második legmelegebb éve a feljegyzések óta, hároméves átlagban pedig túlléptük a másfél fokos, klímaváltozási mérföldkőnek számító határt.
Noha a téli csapadék mennyisége nőtt az elmúlt 50 évben Magyarországon, a hó mennyisége egyértelműen csökkent. Ha azt akarjuk, hogy a jövőben legyen még fehér karácsony, sürgős kibocsátáscsökkentésre van szükség.
A világ legnagyobb vízesése nem a felszínen, hanem az óceán mélyén található. A Denmark Strait cataract, vagyis a Dán-szoros vízesése (saját, tényleges elnevezése nincs) Grönland és Izland között, az Észak-Atlanti-óceánban húzódik, és magasságát, valamint vízhozamát tekintve messze felülmúl minden ismert felszíni vízesést.
Kiszáradással küzd Gemenc: Magyaroszág ikonikus helyszínén a 2022-es aszály óta a közel egy évszázados kocsányos tölgyek nagy része elpusztult. Az egyik legértékesebb ártéri élőhely a klímaváltozás miatt került ilyen helyzetbe.
Az Olasz Földrajzi Társaság arról tájékoztat egy friss jelentésben, hogy az emelkedő tengerszint miatt az ország tengerpartjainak ötöde víz alá kerülhet 2050-re.
Az Alföld után Somogyban is megkezdődött az erdők száradása, amely kapcsán a szakértők elmondták, évtizedek múlva teljesen átalakulhat a vármegye.
Az erdők általában több szén-dioxidot kötnek meg, mint amennyit kibocsátanak, de most nyugtalanító jelenséget figyeltek meg a tudósok.
Amennyiben nem fogjuk vissza szén-dioxid-kibocsátásunkat, a klímaváltozás miatt növekvő szárazság miatt 2080-ra akár ötszörösére is nőhet a ma szélsőségesnek számító tűzgyakoriság – ez pedig a magyar otthonokra is komoly veszélyt jelent.
A világ egyik legismertebb gyümölcsmárkája, a Chiquita első európai ültetvényét Szicíliában hozza létre, így most már Olaszországban is terem a banán.
A tudósok szerint a Föld elérte az éghajlatváltozás első fordulópontját, és ha nem sikerül a felmelegedést megállítani, további kritikus események várhatók.
Törökország az elsivatagosodás küszöbén áll. A kutatók szerint a közkedvelt üdülőhelyek többsége a következő évtizedekben sivataggá válhat.
Mocz András erdőmérnök világított rá arra, mitől pusztulnak az alföldi és homokhátsági erdők, mit jelez az idén extrém korán megkezdődött levélsárgulás.
