Aggasztó felfedezés: olyat találtak az erdőkben, ami megváltoztathatja a bolygónk jövőjét
Az erdők általában több szén-dioxidot kötnek meg, mint amennyit kibocsátanak, de most nyugtalanító jelenséget figyeltek meg a tudósok.
Az erdők általában több szén-dioxidot kötnek meg, mint amennyit kibocsátanak, de most nyugtalanító jelenséget figyeltek meg a tudósok.
Amennyiben nem fogjuk vissza szén-dioxid-kibocsátásunkat, a klímaváltozás miatt növekvő szárazság miatt 2080-ra akár ötszörösére is nőhet a ma szélsőségesnek számító tűzgyakoriság – ez pedig a magyar otthonokra is komoly veszélyt jelent.
A világ egyik legismertebb gyümölcsmárkája, a Chiquita első európai ültetvényét Szicíliában hozza létre, így most már Olaszországban is terem a banán.
A tudósok szerint a Föld elérte az éghajlatváltozás első fordulópontját, és ha nem sikerül a felmelegedést megállítani, további kritikus események várhatók.
Törökország az elsivatagosodás küszöbén áll. A kutatók szerint a közkedvelt üdülőhelyek többsége a következő évtizedekben sivataggá válhat.
Mocz András erdőmérnök világított rá arra, mitől pusztulnak az alföldi és homokhátsági erdők, mit jelez az idén extrém korán megkezdődött levélsárgulás.
8 centiméterrel marad csak el a 2019-es negatív rekordtól a Maros vízállása Aradnál, több helyen akár gyalogosan átkelhetünk a folyón. Az értékek rávilágítanak a Dél-Alföld az elmúlt időkben egyre szélsőségesebb időjárási kilengéseire is.
Hiába írunk szeptembert, a klímaváltozás miatt még olyan magas a hőmérséklet Európa déli részén, hogy nem továbbra is tűzvészek pusztítanak több országban.
Emberek tízezreinek halálát okozták a pusztító hőhullámok, egy új tanulmány rámutatott, mely cégeknek óriási a felelőssége az éghajlatváltozásban.
A klímaváltozás hatásár akár csökkenhet is a napelemek hatékonysága: az egyre forrósodó nappalok ugyanis magyar kutatók szerint visszafoghatják a kinyerhető áram mennyiségét.
Egyre több helyen jelenik meg tömegesen a déli fényes bodobács. A sokak számára ismeretlen faj eddig is élt hazánkban, ám nem jelent meg ilyen mennyiségben – ma már jelentős kártevőnek számít.
A század végére gyökeresen megváltozhat Magyarország tájképe, amennyiben nem fogjuk vissza drasztikusan az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az ELTE kutatói szerint a bükkerdők akár teljesen eltűnhetnek.