Egyre több helyen jelenik meg tömegesen a déli fényes bodobács. A sokak számára ismeretlen faj eddig is élt hazánkban, ám nem jelent meg ilyen mennyiségben – ma már jelentős kártevőnek számít.
Idén nyáron több vármegyéből is érkezett arról jelzés, hogy tömegesen bukkant föl egy eddig ismeretlen, poloskaszerű kártevő – derül ki Növénydoktor közösségimédia-bejegyzéséből. A mezőgazdasági tanácsadó szervezet Lang Balázsnak, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara alelnökének a levelére hivatkozva írja:
azóta kiderült, hogy a rovar a déli fényes bodobács.
A klímaváltozás miatt vált a földek és kertek kártevőjévé
A kártevő valójában nem új és nem is ismeretlen. A déli fényes bodobács (Nysius cymoides) ugyanis nem inváziós faj, mindig is élt Magyarországon. Ennek ellenére kevés gazdálkodó ismeri, aminek jó oka van: eddig csak a természetes élővilág háttérfajaként lehetett vele találkozni. Idén azonban komoly gondot okoz mind a szántóföldeken, mind pedig a kertekben.
Az utóbbi időben Bács-Kiskun, Tolna, Fejér, Somogy, Baranya, Csongrád-Csanád és Pest vármegyékből jelentették tömeges észlelését. Jellemzően repcetarlókon és árvakelésű repcén szaporodik el, és onnan indul tovább a környező földekre, kertekbe.
Nem válogatós: a repcén kívül a napraforgót, a szóját, a kukoricát, a paprikát, mindenféle zöldséget és gyümölcsösöt is fogyaszt.
Kártevésének tünetei a következők:
- szúrásnyomok, foltok, szövetelhalások a leveleken és a terméseken
- palánták lankadása, a magképződés zavara
- napraforgón a kaszatok sérülése
- paprikában, kukoricában minőségi kár, a piacképesség romlása
A szakértő szerint a déli fényes bodobács nem véletlenül most jelent meg ilyen nagy számban: kedvez neki a száraz, meleg időjárás, vagyis az éghajlatváltozás tette a háttérfajt jelentős kártevővé. Védekezni ellene leginkább a repcetarlók mielőbbi bedolgozásával, a gyomok irtásával, valamint rovarölő szerekkel (flupiradifuron, cyazypyr, deltametrin, cipermetrin) lehet. Faecetet is érdemes használni, amely riasztó hatású.
