Az állati eredetű élelmiszerek jelentős részét teszik ki az Európai Unió ökológiai lábnyomának. Egy friss tanulmányban azt vizsgálták, hogy a húsevés megadóztatása miként hatna minderre.
Sokan tapasztalják mostanában, hogy a havas, fagyos idő ellenére a kertben vagy az erkélyen kihelyezett madáretetők szinte érintetlenek maradnak. A szakemberek szerint a madarak átmeneti eltűnését több, egymással összefüggő ok magyarázza.
A Csendes-óceán apró szigetállama, Tuvalu válhat a világ első olyan országává, amely kénytelen teljes népességét átköltöztetni a klímaváltozás hatásai miatt. A mintegy 11 ezer lakosból álló nemzetet a tengerszint-emelkedés fenyegeti, amely az elkövetkező évtizedekben lakhatatlanná teheti a területet.
Az ENSZ szerint minden egyes Celsius-foknyi hőmérséklet-emelkedés 4,7%-kal több családon belüli erőszakhoz vezethet. A szervezet elemzése arra figyelmeztet, hogy a klímaváltozás nemcsak a környezetünket és a gazdaságot rombolja, hanem a társadalmi feszültségeket is növeli, amelyek elsősorban a nőkre és lányokra mérhetnek halálos csapást.
A klímaváltozás miatt néhány évtizeden belül elsüllyedhet Tuvalu szigetországa. A lakosság harmada Ausztráliába menekülne, az első csoport már meg is érkezett.
Egész Európában enyhébb az időjárás a télen megszokottnál – és ez egy jó darabig nem is nagyon változik. Tulajdonképpen januárban várható csak igazi tél.
A 2025-ös lesz a bolygónk második legmelegebb éve a feljegyzések óta, hároméves átlagban pedig túlléptük a másfél fokos, klímaváltozási mérföldkőnek számító határt.
Noha a téli csapadék mennyisége nőtt az elmúlt 50 évben Magyarországon, a hó mennyisége egyértelműen csökkent. Ha azt akarjuk, hogy a jövőben legyen még fehér karácsony, sürgős kibocsátáscsökkentésre van szükség.
A világ legnagyobb vízesése nem a felszínen, hanem az óceán mélyén található. A Denmark Strait cataract, vagyis a Dán-szoros vízesése (saját, tényleges elnevezése nincs) Grönland és Izland között, az Észak-Atlanti-óceánban húzódik, és magasságát, valamint vízhozamát tekintve messze felülmúl minden ismert felszíni vízesést.
Kiszáradással küzd Gemenc: Magyaroszág ikonikus helyszínén a 2022-es aszály óta a közel egy évszázados kocsányos tölgyek nagy része elpusztult. Az egyik legértékesebb ártéri élőhely a klímaváltozás miatt került ilyen helyzetbe.
Az Olasz Földrajzi Társaság arról tájékoztat egy friss jelentésben, hogy az emelkedő tengerszint miatt az ország tengerpartjainak ötöde víz alá kerülhet 2050-re.
Az Alföld után Somogyban is megkezdődött az erdők száradása, amely kapcsán a szakértők elmondták, évtizedek múlva teljesen átalakulhat a vármegye.
