Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A klímaváltozás hatásár akár csökkenhet is a napelemek hatékonysága: az egyre forrósodó nappalok ugyanis magyar kutatók szerint visszafoghatják a kinyerhető áram mennyiségét.
Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy minél melegebb van, és minél jobban süt a nap, a napkollektorok annál több áramot tudnak termelni. Ez azonban koránt sincs így – ahogy arra az ELTE Meteorológiai Tanszékének három kutatója felhívja a figyelmet a Másfélfokon megjelent elemzésében.
Több áramot termelnek a napelemek, mint 30 éve
Szabó Péter, Kristóf Erzsébet és Pongrácz Rita azt vizsgálta, hogy milyen tényezők határozzák és határozták meg a napelemek hatékonyságát, és hogyan hat ezekre a szerkezetekre a klímaváltozás. Az elmúlt 30 év adatait szemügyre véve arra jutottak, hogy ez alatt az időszak alatt egyértelműen nőtt nyáron a nagy besugárzású napok száma, a kevésbé naposak aránya pedig csökkent. Ezzel összhangban vannak a nemzetközi megfigyelések is.
A felhőtakaró nélküli napok száma mellett a másik meghatározó tényező a napkollektorok által megtermelt árammennyiség szempontjából a légkör tisztasága. A rendszerváltás után a hazai nehézipar összeomlásával, valamint a levegőminőség védelmében hozott intézkedések hatására jelentősen csökkent a légkörbe kerülő szennyezőanyagok mennyisége.
Vagyis ez az időszak alapvetően pozitív hatással volt a napenergia-termelésre: ma már jóval többet tudunk a Napból kinyerni, mint 30 évvel ezelőtt.
A forróság a rezsiszámlákra is hatással lehet
A kutatók a jövő modellezésénél alapvetően kétféle forgatókönyvvel számoltak. A realista jövőkép szerint a 2040-es években indul meg jelentősebb kibocsátáscsökkentés, míg a pesszimista verzió azzal számol, hogy egészen 2100-ig folytatódik az üvegházhatású gázok kibocsátásának eddigi trendje. Abból a szempontból a két modell között nincs lényegi különbség, hogy egyik esetén sem lehet a naposabb nyári napok számának jelentős növekedésével számolni.
A napsütésből kinyerhető árammennyiség egyik fontos tényezője, a besugárzás erőssége nem fog tehát lényegileg változni. A másik két meghatározó szempont a hőmérséklet és a szélsebesség.
A tapasztalatok szerint a magasabb hőmérséklet jelentősen csökkentheti a napelemek hatásfokát, míg a túlmelegedett napelemeket az erősebb szél hűti, így javítja a hatásfokot.
A szélviszonyok tekintetében különösebb változást nem jósolnak a kutatók, a hőmérséklet viszont jóval magasabb lesz az elkövetkező évtizedekben, ami a hatásfok csökkenését eredményezheti.
A visszaesés a pesszimista jövőkép szerint erőteljesebb, a realista forgatókönyvben mérsékeltebb.
A teljes nyarat nézve a realista forgatókönyv szerint azonban az ország nagy részén pozitív irányba változhat az áramtermelési potenciál, a pesszimista jövőkép azonban hazánk legtöbb területén, különösen északnyugaton, jelentős csökkenést mutat a napkollektorokkal megtermelhető áram mennyiségében.
