Egyre több múzeum spórol a kiállítások katalógusának előállításán, a legtöbben Kínába viszik a munkát. Az ottani állami cenzúra azonban van, hogy furcsa helyzeteket teremt.
Képzelj el egy falut, ahol az utcákat, a lépcsőket és a házak falait is egy összefüggő, élénkzöld szőnyeg borítja. A kínai Houtouwan egykor élettel teli halászfalu volt, ma pedig a világ egyik leglátványosabb, természet által visszahódított szellemvárosa. Bár a fotókon egy elfeledett, fantasy filmbe illő tájnak tűnik, a valóságban ma már egy kicsit más arcát mutatja.
Egy kínai család 34 évig kereste elrabolt gyerekét, akit végül megtaláltak – de a boldogság mindössze egy évig tartott, mert anyagi viták szétzilálták a kapcsolatukat.
A nagyhatalmak közötti fegyverkezési versenyben a jelek szerint Kína sem akar lemaradni. Az ország egy űrközi repülőgép-hordozó megépítését tervezi, amely 88 lopakodó harci drón bevetésére ad lehetőséget.
A halhatatlanság mindig is foglalkoztatta az embert, a haláltól való félelem az örök élet misztériumával vált eggyé. De vajon miért akarunk örökké élni? Hogy megvalósíthassuk az álmainkat, hogy megtarthassuk a hatalmat, amelyért évtizedeken át küzdöttünk, hogy valami jót tegyünk az emberiséggel?
A ketchup mára a hamburger és a sült krumpli elmaradhatatlan kísérője, pedig története egészen másképp indult. A kedvelt szósz eredetileg orvosságként funkcionált – és nem is paradicsomból készült.
A Ming-dinasztia császára, Wanli 1602-ben egy rendkívüli feladattal bízta meg udvari tudósait: olyan térképet kellett készíteniük, amely bemutatja az egész világot. Az eredmény egy műalkotás lett, amely új korszakot nyitott Kína világképében.
A kínai fiatalok körében növekszik az igény az úgynevezett „kamuirodák” iránt. Ezek olyan fizetős munkaszimulációs terek, ahol az állástalan fiatalok úgy tehetnek, mintha dolgoznának, így megőrizhetik a napi rutint és elkerülhetik a család vagy az ismerősök előtt a kínos helyzeteket.
Hamarosan munkába állhatnak a humanoid robotok a kínai-vietnámi határon. A határ védelme mellett az utasok tájékoztatásában is szerepet vállalhatnak.
Az utolsó laoszi királynénak és az utolsó kínai és mandzsukói császárnénak hasonló sors jutott élete végén.
Kína útjára indította a Sencsou–22 űrhajót, hogy visszahozza az asztronautákat, akik egy meghibásodott űrhajó miatt kritikus helyzetben maradtak.
Dániában és Norvégiában hatósági vizsgálatok indultak azután, hogy kiderült, a kínai Yutong cégnek távoli hozzáférése van az általa gyártott buszok vezérlőrendszereihez.
