Nem mindenki segít házit írni a gyerekének
A brit szülők 11 százalékának van csak ideje arra, hogy legalább napi egy órát a közös tanulásra szánjon.
A brit szülők 11 százalékának van csak ideje arra, hogy legalább napi egy órát a közös tanulásra szánjon.
Ha korán megtanulja jól fogni a ceruzát, nem fáj majd a keze és nem válik olvashatatlanná az írása. De minek ehhez zokni? És zsepi? Videóval mutatjuk.
Erre általában úgy tekintünk, mint múló ügyetlenségre, holott valójában figyelemreméltó agyi teljesítmény. Ha nem hiszed, írj egy mondatot tükrözve!
A magyar iskolákban, ha találkoznak vele, már felismerik. Már a bullying szó is egyre többeknek dereng. Ezzel együtt a tanárok a legtöbb helyen, iskolai zaklatást tapasztalva, jóindulattal, de tehetetlenül tárják szét a kezüket. Lehet tudni, hogy mint általában minden bajnál, az egymás elleni agressziónál is, többet segít a megelőzés, mint a már eldurvult viszonyok kezelése. Erre a megelőzésre találták ki a Roots of Empathy nevű oktatóprogramot. Szigorúan egy év alatti tanárokkal.
Az iparkodó, dolgos kis diákok később is sokkal jobban teljesítenek, azaz több pénzt keresnek majd, állítja egy a diákokat 50 éven keresztül nyomon követő pszichológus.
Egyre több olyan iskola van, ahová csak a gyerek léphet be, a szülő nem. Vajon mit titkolnak ezek az iskolák? És hogy fog így szükség esetén kapcsolatba lépni a szülő a pedagógussal? Az elidegenedő világ lenyomata ez, vagy megpróbálják kicsavarni a szülő kezéből a gyerekét? Alul szavazhatsz.
Velünk együtt már a Házi Gyerekorvosok Egyesülete is üti a vasat, hogy elérjék, ne csak három nap iskolai hiányzást igazolhasson a szülő a gyerekének. A labda jelenleg az Oktatási Államtitkárságon pattog, az iskolák ugyanis maguktól nem igazán akarnak nagyobb szabadságot adni a házirendjükben.
Tíz éves kor fölött minden gyereknek van telefonja, amit az iskolába is magával visz. Az iskolák azonban nem tudnak ezzel mit kezdeni, inkább problémának látják, mint lehetőségnek. Holott a telefonozó gyerek: realitás. Nyakunkon a digitális átállás az oktatásban, pár év múlva tankönyvek és munkafüzetek helyett egy tablet lesz a gyerekek táskájában, ám ennek még alig látszanak az előjelei. Pedig nagyon időszerű lenne.
Még mindig nem értik egészen a középiskolások, hogy miért kell ötven órát közösségi munkára áldozni az életükből ahhoz, hogy leérettségizhessenek. Ez persze nem is olyan nagy csoda, ha azt nézzük, hogy sem őket, de még a felkészítő tanárokat sem készítik fel a feladatra. Ennek ellenére a gyerekek fele jól elvan az önkénteskedéssel, igaz, még mindig sokan érzik úgy, hogy az egész időpocsékolás, és csak ötödük gondolja, hogy a közösségi munkával egy szép hagyomány indult el az életükben.
Az idén debütáló KIFIR rendszerben van néhány csapda, amit ha nem veszel észre, nem lesz érvényes a jelentkezés!
Tök jó lenne, ha tényleg minden nap mozognának a gyerekek. Csakhogy a mindennapos testnevelés bevezetése óta összesen 21 új tornatermet sikerült építeni az országban - egymillió-kétszázezer gyerekre. Tesiórák a város másik végén, óránként ötszáz forintért, kamuigazolások, valódi edzésről kimaradó sportolók - öt év alatt nem sikerült egészen úrrá lenni a helyzeten.
Ha baj van, keressük meg az okokat, egyébként meg adjunk mellé cuki otthoni, alternatív bizit!