Kazinczy Ferenc és Török Sophie szerelme a magyar irodalom egyik legszebb házasságával végződött.
Nagy rajongója vagy a magyar költők szerelmes verseinket? De vajon azt is tudod, hogy ki inspirálta őket? Kvízünkkel kiderítheted.
Mai kattintásvadászat-paródiánk főhőse Jean-Paul Sartre.
Teszteld kvízünkkel, hogy mennyit tudsz a római mitológia isteneiről és legendáiról!
Weöres Sándor és Károlyi Amy házassága a magyar irodalom egyik legkülönösebb és legmeghatóbb kapcsolata volt. Szerelmüket a szellemi szépség iránti közös elfogultságuk alapozta meg, és kölcsönösen a magasba emelték a másikat.
Mai kattintásvadászat-paródiánk főszereplője Salman Rushdie, akit A sátáni versek című regényéért Khomeini ajatollah kiközösítésre és halára ítélt.
Szendrey Júliának mindössze néhány év boldogság jutott az életében. Petőfi halála után egy boldogtalan házasság rabja lett, régi barátai elfordultak tőle, a közvélemény elítélte, és még negyvenéves kora előtt meghalt.
„Ez itt a ház, ez itt a tó, ez itt az út, felénk futó, ez itt akác, ez itt levél, ez itt a nap, ez itt a dél.” Ez meg kvíz, amiben nyári képeket felelevenítő versekhez kell költőt párosítanod.
James Joyce Ulysses című monumentális regényében járunk, ahol a történet szerint a vasi megyeszékhelyről származó Leopold Bloom egy alkalommal Gerty MacDowellt megy le kukkolni a tengerpartra, és ezzel a lendülettel magához is nyúl. A mű rendkívül behatóan foglalkozik a főszereplő lelki folyamatainak szexuális vonatkozásaival, olyannyira, hogy 1936-ig tiltólistán szerepelt az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában mint pornográfia. Mai kattintásvadászat-paródiánkban az Ulysses tiszteletére mi is megtartjuk a Bloomsdayt.
Kétszer házasodott meg, és hitt abban, hogy a boldogságot egy nő mellett találhatja meg. Pedig Pilinszky János valójában a férfiakhoz vonzódott.
Lewis Carroll, a számtalan feldolgozást megélt, népszerű mese írója szerette a gyerekeket. Miért ne tette volna? Hiszen számtalan történetét ihlették. De vajon vonzódott is hozzájuk?
Mai kattintásvadászat-paródiánkban Anne Frankra emlékezünk, aki 1942 és 1944 között írta naplóját a füzetbe, majd később különálló papírokra is.
