A hátborzogató novellák mesterét éppen olyan titokzatos körülmények között érte a halál, mint misztikus történeteinek hőseit.
Mai kattintásvadászat-paródiánk főszereplője José Saramago portugál író.
A harmadik feleségével azonban haláláig együtt élt Henryk Sienkiewicz Nobel-díjas író, a történelmi regények mestere, aki mai kattintásvadászat-paródiánk főhőse.
Kezdetben legalábbis így alkotott Áprily Lajos költő, mai kattintásvadászat-paródiánk főhőse, aki írói álnevét a maró kritika elkerülése miatt vette fel.
Charles Dickens cipőpaszták tubusát matricázta fel, Margaret Atwood a visszajáróval bíbelődött, Dosztojevszkij a számok világában próbált boldogulni.
Mai kattintásvadászat-paródiánk főhőse Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij.
Íróinknak és költőinknek sosem okozott gondot, hogy szavakba öntsék, mit éreznek szívük választottja iránt, de még a legjobbakkal is megesett, hogy az a bizonyos szerelmi vallomás nem vert pillangókat címzettje gyomrában. Vagy egyáltalán célba sem ért.
Mai kattintásvadászat-paródiánk főhőse Kertész Imre, akinek Nobel-díjas regénye, a Sorstalanság szenvtelen stílusával vált egyedivé a holokausztregények között. A lágerek világát egy gyerek szemén át bemutató mű többszöri kiadói visszautasítást követően végül 1975-ben jelenhetett meg.
Mai kattintásvadászat-paródiánk főszereplője az osztrák Robert Musil, aki a Törless iskolaévei című első regényében egy bentlakásos fiúiskola kegyetlen világát meséli el. Ennek a könyvnek a történetéből született cikkünk címe.
Ernest Hemingway egész életében kereste az alkalmat, hogy tanúbizonyságot tehessen férfiasságáról. Az ő értelmezésében ez azt jelentette, hogy összemérte az erejét minden útjába kerülő állattal az óceánon, a szavannán és a bikaviadal-arénában.
Szobalány? Titkárnő? Esetleg színésznő? Kvízünkből kiderül, hogy mivel keresték a kenyerüket a regényhősöket, verseket ihlető múzsák.
Mai kattintásvadászat-paródiánk főhőse Illyés Gyula.
