Interjú 25 - Dívány

Nem vagyok vallásos ember, mégis biztos vagyok benne, hogy hit nélkül nem érdemes élni. A hit erejében (legyen az akár Istenbe, magunkba, a matematikába, emberi jóságba, vagy épp a gyerekekbe vetve) erősített meg Pánczél Róberttel, a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának tanárával való találkozásom is. Másfél órás beszélgetésünk alatt derű és remény költözött a szívembe és lelkesedés a tagjaimba, mert ismét egy hihetetlenül inspiráló tanáregyéniséggel találkoztam.

Szakácskabátba zárva – ezzel a címmel jelent meg Vomberg Frigyes rendhagyó műfajú séfregénye. Az életút eddigi legjelentősebb állomásait összegző könyvben 25, a séftanár életét meghatározó recept is helyet kapott, a könyvet mégsem szakácskönyvként, inkább életregényként érdemes forgatni.

Lenyűgöző kiállítás nyílt a Ludwig Múzeumban a BarabásiLab elmúlt 25 évének adatvizualizációiból. A legkülönfélébb technikákkal megjelenített, adatokon alapuló, izgalmas és látványos ábrák, szobrok sajátos esztétikája egészen elbizonytalanítja a nézőt: nehéz eldönteni, hogy művészettel vagy tudománnyal van-e dolgunk.

Minden történelmi korról sokat elmond az, ahogy abban a nőket és a nők jogait kezelik, ahogy a szépséghez és az erkölcsökhöz viszonyulnak. A Monarchia felbomlása és a II. világháború közti időszakban bekövetkezett kulturális és társadalmi változások nem hagyták érintetlenül a nőjog, a női testideál és szépség kérdését sem. Ezekről a forradalmi változásokról szól A női test alakváltozatai című könyv.

Az ember vagy narcisztikus, vagy egy narcisztikus áldozata – nagyjából ez lehet a benyomása annak, aki az utóbbi néhány évben forgatott női, életmód- vagy konyhapszichológiai magazint. A narcisztikus személyiségzavarról hozzáértők és laikusok, érintettek és magukat érintettnek vélők is véleményt formálnak, a címkét pedig nagyon könnyen aggatjuk azokra, akiknek a viselkedésében kivetnivalót látunk. Valóban ilyen nagy számban élnek köztünk kóros narcizmusban szenvedők, vagy megalapozatlanul osztogatjuk a diagnózist? Esetleg a nagyzás, önközpontúság és manipuláció nem is az egyének, hanem tágabb közösségünk általános jellemvonása lett?

Drága barátaim, kedves majmok – Állati egypercesek címmel jelent meg dr. Csányi Vilmos biológus, etológus, egyetemi tanár legújabb könyve. A szórakoztató olvasmányban nem a címszereplő majmok viszik el a show-t: a könyv fejezetei saját fajunk jobb megértéséhez visznek közelebb. A munkából ugyanis nemcsak az derül ki, hogy kockázatkerülő viselkedésünk evolúciós örökség, de az is, hogy a fake news térnyeréséért, az oltásszkeptikusságért és az individualizáció gyorsulásáért részben a modern kor vívmányait tehetjük felelőssé.

Felborul a rend, ha gyerekeink tudatosabbak lesznek saját jogaikkal kapcsolatban? Hogyan érvényesül a rendszerbántalmazás a mai magyar közoktatásban? Milyen módszerekkel segíthetik a különböző gyerekeket fejlesztő kezdeményezések a társadalmi mobilitást? Kérdéseinkre dr. Gyurkó Szilviával kerestük a választ.

Negyedik könyvével jelentkezett idén ősszel Jakupcsek Gabriella. A lassan harminc éve a pályán lévő tévés újságíró műsoraiban az elmúlt években több tízezer ember fordult meg, a velük való találkozás nemcsak a képernyőn hagyott nyomott, de hatással volt a műsorvezető személyiségére is. A találkozások által felvetett kérdésekről is szól a Nagy levegő című könyv.

Főzőskönyv címmel jelenik meg Dragomán György legújabb kötete. A bő 400 oldalas munkában receptek és szépirodalmi szövegek váltják egymást: nem is mindig könnyű felelni a kérdésre, hogy épp ételleírást vagy irodalmat olvasunk. De a legjobb az egészben éppen az, hogy nem is kell, sőt talán nem is lehetséges különbséget tenni. Akkor járunk igazán jól, ha egyszerűen átadjuk magunkat az élvezeteknek.

Ismét új könyvvel jelentkezik dr. Csernus Imre pszichiáter. A Jaffa Kiadónál november 16-án megjelenő írás, a Főnix üzenete, hogy a járványtól sújtott időszak kiváló lehetőség a megújulásra, feltéve ha elvégezzük az ehhez szükséges, sokszor fájdalmas belső munkát.

Áprilisban és májusban ötrészes interjúsorozattal jelentkezünk. Beszélgetőpartnereink nemcsak egytől egyig izgalmas, érdekes személyiségek, de az is közös bennük, hogy mindannyian élsportolónőként élik mindennapjaikat. Más a női élsport világa, mint a férfiaké? Sportos, erős, komoly hivatástudattal élő nőként mennyire találkozni előítéletekkel, a nőiességgel és a testtel kapcsolatosan megfogalmazott külső elvárásokkal? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keressük a választ, ezúttal Szilágyi Liliána úszóval.

Áprilisban és májusban ötrészes interjúsorozattal jelentkezünk. Beszélgetőpartnereink nemcsak egytől egyig izgalmas, érdekes személyiségek, de az is közös bennük, hogy mindannyian élsportolónőként élik mindennapjaikat. Más a női élsport világa, mint a férfiaké? Sportos, erős, komoly hivatástudattal élő nőként mennyire találkozni előítéletekkel, a nőiességgel és a testtel kapcsolatosan megfogalmazott külső elvárásokkal? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keressük a választ, ez alkalommal Kovács Sarolta világbajnok öttusázóval.