Interjú 25 - Dívány

2006 óta tartják világszerte a Down-szindróma világnapját, itthon 2009-től kezdődően szerveznek kapcsolódó rendezvényeket, figyelemfelhívó akciókat, megmozdulásokat. Az egyik leggyakoribb veleszületett rendellenességgel élők (minden 600. gyerek születik ezzel a kromoszóma-rendellenességgel) megérdemlik a rájuk irányuló figyelmet: nemcsak mert szociábilis, kedves személyiségek, de azért is, mert megfelelő támogatással a társadalom aktív és hasznos tagjaiként, méltó és teljes életet élhetnek.

Nagyon keveset és nem is mindig megbízható forrásból tudunk a transzneműségről. Az információhiány félelemhez, téves elképzelések, előítéletek és ellenérzések kialakulásához vezet egy itthon is többezres lélekszámú csoporttal szemben, akik jelenleg csak óriási erőfeszítések árán juthatnak el a számunkra teljesen természetes, kiegyensúlyozott és önazonos élethez.

Könyvnyerő címmel készített rendhagyó olvasónaplót Szabados Ági híradós, olvasás-népszerűsítő. A Libertine kiadó gondozásában megjelent könyv 22 – tanárok által kiválasztott – szöveget dolgoz fel, melyek között kötelező olvasmányok és kortárs klasszikusok egyaránt megtalálhatók. A szerkesztők célja, hogy a játékos megközelítésű, kreatív napló segítségével a könyvek közelébe és online felületeiktől kissé távolabb csalogassák a tiniket.

Dolgozatírás a Mezőgazdasági Múzeumban, gazdaságismereti alapok a Flórián téri piacon, kötelező olvasmány helyett pedig az osztály tagjairól szóló mesék a tanító tollából. Csak néhány azok közül a módszerek közül, amelyeket Molnár Márk, az Első Óbudai Német Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskola alsós osztálytanítója alkalmaz diákjainál. A korábban Pedagógus Oscar-díjjal is kitüntetett tanító tavalyi pályázata a legerősebbek közé tartozott, így a Dívány és a Lidl idei Szupertanár-kiírásához kapcsolódó riportsorozatunkban őt is felkerestük, hogy szenvedélyéről, a tanításról beszélgessünk vele.

Nem vagyok vallásos ember, mégis biztos vagyok benne, hogy hit nélkül nem érdemes élni. A hit erejében (legyen az akár Istenbe, magunkba, a matematikába, emberi jóságba, vagy épp a gyerekekbe vetve) erősített meg Pánczél Róberttel, a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának tanárával való találkozásom is. Másfél órás beszélgetésünk alatt derű és remény költözött a szívembe és lelkesedés a tagjaimba, mert ismét egy hihetetlenül inspiráló tanáregyéniséggel találkoztam.

Szakácskabátba zárva – ezzel a címmel jelent meg Vomberg Frigyes rendhagyó műfajú séfregénye. Az életút eddigi legjelentősebb állomásait összegző könyvben 25, a séftanár életét meghatározó recept is helyet kapott, a könyvet mégsem szakácskönyvként, inkább életregényként érdemes forgatni.

Lenyűgöző kiállítás nyílt a Ludwig Múzeumban a BarabásiLab elmúlt 25 évének adatvizualizációiból. A legkülönfélébb technikákkal megjelenített, adatokon alapuló, izgalmas és látványos ábrák, szobrok sajátos esztétikája egészen elbizonytalanítja a nézőt: nehéz eldönteni, hogy művészettel vagy tudománnyal van-e dolgunk.

Minden történelmi korról sokat elmond az, ahogy abban a nőket és a nők jogait kezelik, ahogy a szépséghez és az erkölcsökhöz viszonyulnak. A Monarchia felbomlása és a II. világháború közti időszakban bekövetkezett kulturális és társadalmi változások nem hagyták érintetlenül a nőjog, a női testideál és szépség kérdését sem. Ezekről a forradalmi változásokról szól A női test alakváltozatai című könyv.

Az ember vagy narcisztikus, vagy egy narcisztikus áldozata – nagyjából ez lehet a benyomása annak, aki az utóbbi néhány évben forgatott női, életmód- vagy konyhapszichológiai magazint. A narcisztikus személyiségzavarról hozzáértők és laikusok, érintettek és magukat érintettnek vélők is véleményt formálnak, a címkét pedig nagyon könnyen aggatjuk azokra, akiknek a viselkedésében kivetnivalót látunk. Valóban ilyen nagy számban élnek köztünk kóros narcizmusban szenvedők, vagy megalapozatlanul osztogatjuk a diagnózist? Esetleg a nagyzás, önközpontúság és manipuláció nem is az egyének, hanem tágabb közösségünk általános jellemvonása lett?

Drága barátaim, kedves majmok – Állati egypercesek címmel jelent meg dr. Csányi Vilmos biológus, etológus, egyetemi tanár legújabb könyve. A szórakoztató olvasmányban nem a címszereplő majmok viszik el a show-t: a könyv fejezetei saját fajunk jobb megértéséhez visznek közelebb. A munkából ugyanis nemcsak az derül ki, hogy kockázatkerülő viselkedésünk evolúciós örökség, de az is, hogy a fake news térnyeréséért, az oltásszkeptikusságért és az individualizáció gyorsulásáért részben a modern kor vívmányait tehetjük felelőssé.

Felborul a rend, ha gyerekeink tudatosabbak lesznek saját jogaikkal kapcsolatban? Hogyan érvényesül a rendszerbántalmazás a mai magyar közoktatásban? Milyen módszerekkel segíthetik a különböző gyerekeket fejlesztő kezdeményezések a társadalmi mobilitást? Kérdéseinkre dr. Gyurkó Szilviával kerestük a választ.

Negyedik könyvével jelentkezett idén ősszel Jakupcsek Gabriella. A lassan harminc éve a pályán lévő tévés újságíró műsoraiban az elmúlt években több tízezer ember fordult meg, a velük való találkozás nemcsak a képernyőn hagyott nyomott, de hatással volt a műsorvezető személyiségére is. A találkozások által felvetett kérdésekről is szól a Nagy levegő című könyv.