Interjú 24 - Dívány

Túlzott igazságérzet címmel háromrészes dokumentumfilm-sorozat, és ötrészes podcastsorozat készült Papp Bojána rendezésében, mely Fabricius Gábor október 7-én bemutatott, Eltörölni Frankot című filmjét hátterezi meg. A Túlzott igazságérzet a Kádár-kor politikai pszichiátriájára kalauzol. Megszólalói között van egykori ellenzéki politikus, pszichiáter, újságíró, igazságügyi szakértő, emberi jogi aktivista és történészt. Többek között Haraszti Miklós, Pálinkás Szűts Róbert, Ef Zámbó István, Gazsó L. Ferenc, Rainer M. János is nyilatkoznak.

Nemes Dórát a Dívány olvasóinak nem kell különösebben bemutatni. Újságíró, a Mentes Anyu közösség megálmodója, kétgyermekes anyuka, aki családi indíttatásból kezdett mentes receptek megalkotásával foglalkozni. A napokban jelent meg a második, hiánypótló szakácskönyve, amely többek között az inzulinrezisztencia betegségben érintetteknek lehet hasznos.

2020. június elején jelent meg Mártonffy Zsuzsa újságíró örökbefogadásról szóló könyve, az Akiknek két anyja van. Az örökbefogadás témakörét érintett gyerekek, örökbe fogadó és vér szerinti szülők, nevelőszülők és az ellátórendszerben dolgozók személyes élményei alapján ismerjük meg a könyvből, de a második felében a folyamat jogszabályi hátteréről és jellemző állomásairól is képet kapunk. A szerzővel, aki férjével vér szerinti lányuk mellett maga is két örökbe fogadott fiút nevel, online beszélgettünk az örökbefogadás szabályairól, az ehhez kapcsolódó tanfolyam eltörléséről, valamint arról, miért szinte lehetetlen magyar örökbe fogadó szülőt találni egy idősebb cigány testvérpárnak.

„Hiába várod, hogy az élet igazodjon hozzád. Neked kell igazodnod az élethez. Különben megbüntet” – mondja Lizzy, az elbűvölő francia lány hallgatag férjének, Störrnek, aki a saját bőrén tapasztalja meg, hogy a sors játéka egyszerre lehet szívszakasztóan tragikus és felemelően gyönyörű. Enyedi Ildikó filmjének minden képkockája lélekig hatolva tolmácsolja Füst Milán regénybe csomagolt gondolatait, A feleségem története megkapó szerelmes levél az élethez.

Minek szenved, aki nem bírja címmel jelent meg Rubin Eszter írónő, a Barhesz és az Árnyékkert szerzőjének legújabb könyve. A transzgenerációs traumákról szóló, családi titkok, párkapcsolati nehézségek és anya-gyerek viszony finom árnyalatait megfestő munka nemcsak azoknak tanulságos, akik maguk is átéltek generációt érintő megrázkódtatást: a családtörténetben mindannyiunk számára lehetnek fájdalmasan ismerős helyzetek.

Volt már olyan szexuális fantáziád, amitől magad is zavarba jöttél? Olyan, amit kifejezetten furcsának, deviánsnak, taszítónak, vagy egyszerűen csak végtelenül cikinek éreztél? Nem vagy egyedül. Szexuális fantáziáinkat akkor sem verjük nagydobra, ha alapvetően valamilyen fősodrú forgatókönyvön alapulnak, és pláne titkoljuk, ha valami számunkra is zavarba ejtő történik bennük.

Miért lehet nehéz a nők számára elérni az orgazmust, képes-e rá mindenki, létezik-e egyáltalán hüvelyi orgazmus? Mit tehet a férfi, hogy partnerének jobb legyen a szex?

„Újságíró kérdezte tőlem, hogyan tudnám összegezni a legrövidebben, hogy mi kell a prózaíráshoz. Azt válaszoltam: ÉLET. Mire ő: És kissé bővebben? Hát... egy-két IGEN. Tagadásra nem épülhet szilárd vár, főleg nem ércnél maradandóbb. Ha nem sajtómunkás várja a frappáns választ, itt azért le kéne fékezni.” Vámos Miklós pedig lefékez, és a tőle megszokott, fanyar humorral fűszerezve, Igen című kötetében mesél arról, hogy mit jelent számára élni, olvasni és írni.

Interjúsorozatunkban idős emberekkel beszélgetünk arról, milyen volt az élet 50-60-70 évvel ezelőtt, hogyan éltek, mire vágytak és hogyan szerettek nagyszüleink generációjának tagjai. Interjúalanyaink nem ismert emberek: szomszédaink, nagyszüleink, ismerőseink ismerősei.

Új szerepben: fenntartható receptgyűjteménnyel jelentkezett Pokorny Lia. A szezonális, növényi alapú, de nem teljesen húsmentes ételeket gyűjtő kötet kapcsán nemcsak az otthon ízeiről és a fenntarthatóságról, de aktuális közéleti témákról is beszélgettünk a bámulatosan közvetlen színésznővel.

A húsmentes vagy húsban szegény táplálkozás trendje ma már jóval több, mint egyszerű táplálkozási irányzat: ez az egyik legkönnyebben megvalósítható lépés egy fenntarthatóbb jövő felé. Mautner Zsófi konyhájában – ha nem is minden étel készül hús nélkül – a fogások jelentős része zöldségalapú, a kreatív receptekben még a kevésbé értékes növényi részek sem mennek kárba. De még ebben a konyhában is helye van azoknak a hússal készült érzelmi ételeknek, amik nélkül sokkal szegényebb lenne a gasztronómiánk.

Magyarországon mintegy 23.000 családjából kiemelt gyermek él, egy részük a rendszerben dolgozó körülbelül 5000 nevelőszülőnél, sok esetben harmad-, negyed- vagy ötödmagával. Az őket hosszabb-rövidebb ideig nevelők munkáját sem erkölcsileg, sem anyagilag nem becsüli meg az állam. Miközben nehézségeikről itthon alig hallunk, egy Németországban élő szociális szakember és nevelőszülő saját történetét feldolgozó könyvéből kiderül, hogy nevelőszülőnek lenni akkor is embert próbáló feladat, ha csak egy gyerek befogadásáról van szó egy az itthoninál sok szempontból támogatóbb közegben.