Ha általánosításról van szó, akkor az alól a sofőrök sem kivételek. Számos sztereotípia létezik. Makacsul tartja magát például az a leegyszerűsítés, hogy a nők kevésbé jó sofőrök, mint a férfiak. De gyakran a vezetési stílust összefüggésbe hozzák az életkorral és a munkahelyi pozícióval is.
Azt gondolnánk, ha valaki elképesztően okos, akkor biztosan sokkal gazdagabb, sikeresebb és boldogabb, mint mi, akiknek csak annyira futotta, hogy nem hasaltunk el a matek vagy a magyar érettségin. Nos, ebben tévedünk.
A kutatók kapcsolatot találtak az intelligenciahányados és egy zenei műfaj közt: úgy tűnik, instrumentális zenét a magasabb IQ-val rendelkező emberek hallgatják inkább.
A mesterséges intelligencia a műveltségi teszten nem remekelt, de legalább elnézést kért a tévedései miatt. Egy kis noszogatás árán végül azt is elárulta, hogy szerinte melyik a 10 legszebb magyar szó.
Az éli túl a legkönnyebben ezeket a nehéz időket, az emelkedik magasra a ranglétrán, aki lépést tud tartani a változásokkal. Aki elég okos ahhoz, hogy jó forrásokból tájékozódjon, és megfelelően értelmezze azokat, és időben cselekedjen.
Az emberek nagy többségének 70–130 közötti az IQ-ja, aki pedig e felett teljesít, már kiemelkedő intelligenciaszinttel rendelkezik. Annak azonban, hogy valaki átlagon felüli intelligenciával bír, nemcsak a teszteredmény, de bizonyos viselkedések is jelét adják.
Kutatás bizonyítja, hogy a gyerekek az intelligenciájukat csak az egyik szülőjüktől öröklik. Egy tanulmány szerint az édesanya genetikai adottságai határozzák meg, hogy a gyermekei mennyire lesznek okosak.
Egy friss kutatás szerint vannak, akikre kifejezetten jó hatással van a rendetlenség, ugyanis a kaotikus környezet akár előrevivő is lehet. Ugyanis a lakásban uralkodó káoszt a kutatók igazi agytréningnek tartják.
A szem nem csupán a lélek tükre, hiszen az elménkről, pontosabban az intelligenciánkról is árulkodik. Egy új tanulmány szerint a pupillák mérete igencsak sokatmondó, hiszen amellett, hogy leleplezi a fáradtságunkat, az izgatottságunkat, kognitív képességeinkről, pontosabban intelligenciánkról is sokat elmond. Kiderült, hogy minél nagyobb a pupillánk, annál élesebb az agyunk.
Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy „okosnak” és „intelligensnek” lenni ugyanazt jelenti, de valójában két különböző tulajdonságról van szó. Egyes tudósok, akik az agyat, a kogníciót, vagyis az észlelést, az érvelést, az emlékezést, valamint az intelligenciát tanulmányozzák, azt állítják, az, hogy valaki okos, azt jelenti, hogy az illető mennyit tanult. Ám az intelligencia egy velünk született természetes képesség a tanulásra, mellyel tehetünk, dolgozhatunk azért, hogy okosak legyünk. Vagyis, aki intelligens, könnyebben lehet okos is.
A jód egy alapvető ásványi anyag, amely már a terhesség ideje alatt befolyásolja a magzat fejlődését, majd később a gyermek intelligenciájára is kihatással lehet.
Annak ellenére, hogy életünk egyre több részét okosítjuk, mégis berzenkedve fogadjuk a mesterséges intelligenciával kapcsolatos híreket. Pedig láthatóan együtt élünk vele a mindennapokban.
