A mesterséges intelligencia a műveltségi teszten nem remekelt, de legalább elnézést kért a tévedései miatt. Egy kis noszogatás árán végül azt is elárulta, hogy szerinte melyik a 10 legszebb magyar szó.
Bevallom, némi kétkedéssel fogadtam az első híreket, amelyek a mesterséges intelligencia térnyeréséről szóltak. Persze, hallottam már ezt-azt, de nem osztottam a félelmeket arról, hogy a „gépek lázadása” előbb-utóbb rabigába döntené az emberiséget. Attól sem kezdtem el reszketni, hogy az MI majd „elveszi” a munkámat, és cikket ír helyettem – még akkor sem, amikor egyik barátnőm felvetette ezt a kérdést. Hiszen fordítókra és tolmácsokra is szükség van a Google Translate megjelenése óta is, ami, bár kétségkívül hasznos, időnként elképesztő túlzásokba esik: nemrégiben például Mamady Diarra mali focista nevét „Mászó Hasmenés”-re fordította.
Persze, az adatokat az MI is egymás mellé tudja rendezni, de interjút vagy hosszabb utánajárást kívánó cikket nehezen tudnék elképzelni abban a semleges stílusban. Barátnőm viszont bevallotta, hogy ő már használta a ChatGPT-t idegen nyelven beadandó szemináriumi dolgozata elkészítéséhez – és a gép nagyon kedvesen és akkurátusan kijavította választékos és tudományos Hochdeutschra az ő mondatait. (Ekkor viszont azon kezdett aggódni, mi lesz, ha feltűnik a tanároknak az óriási nyelvi fejlődés…) „Szempontokat is tud adni”, vélte a barátnőm, én viszont vállat vontam: a szempontok többnyire nekem is ott vannak a fejemben, de attól még meg kell alkotni a szöveget, lehetőleg izgalmasra és kompaktra – éppen ez a munkám egyik szépsége.
Mindezek azért kicsit már felkeltették az érdeklődésemet az MI iránt. Kicsit utánaolvasgatva kiderült, hogy az MI valóban, hogy úgy mondjam, már a spájzban van: például véletlenül megtanította magát bengáli nyelvre.
Ezt azért irigylem tőle – sajnos nekem például németül nem sikerült megtanulnom nemhogy véletlenül, de még szándékosan sem.
Nem sokkal később a közösségi médiában láttam, hogy kortárs íróink megkérdezték saját életművükről a mesterséges intelligenciát, ami (aki?) teljes biztonsággal állított nem létező dolgokat: olyan könyveket tulajdonított nekik, amiket soha nem írtak, míg saját regényeiket más írók alkotásainak vélte.
A Chat GPT és a Dívány
Gondoltam, ezt én is kipróbálom, úgyhogy elkezdtem faggatni az MI-t. Ehhez először regisztrálnom kellett, majd – ki tudja, miért – bebizonyítanom, hogy nem vagyok robot. Én nem, de te igen, gondoltam, és feltettem az első keresztkérdésemet: „Ismered a divany.hu-t?” Ismerte: „A Divany.hu egy online hírportál és életmódmagazin, amely Magyarországon népszerű. Az oldal számos témában tartalmaz cikkeket, híreket és információkat, beleértve a szórakozást, életmódot, otthont, családot, kultúrát, utazást, divatot és más témákat. A Divany.hu gyakran közöl érdekes és hasznos tartalmat, amely vonzó lehet a széles olvasótábor számára.”
Ki mit tud 1.: Irodalom
Tud ez mindent, rikkantottam, majd faggatni kezdtem kortárs írókról. Gyorsan megváltozott a véleményem: válaszaiban teljes volt a zűrzavar. Péterfy Gergely szerinte 1978-ban született, és 2007-ben A hóhér könyve címmel írt regényt. Előzékeny módon még a tartalmát is összefoglalta néhány mondatban: „A hóhér könyve egy történelmi regény, amely a 19. századi Magyarországon játszódik, és középpontjában a hírhedt budai várbörtön hóhérai állnak. A regény a hóhérok életét, érzéseit, etikáját és erkölcsét kutatja, miközben bepillantást nyújt a korabeli társadalom és az elítéltek világába is. A regény valós történelmi eseményeken alapul, és részletes képet fest az akkori börtönviszonyokról és azokról az emberekről, akik az ítéleteket végrehajtották.” A gond csak az, hogy Péterfy 1966-ban született, és sem 2007-ben, sem máskor nem írt ilyen címmel és ilyen tartalommal regényt.
Más íróinknál, költőinknél hasonló zagyvaságokat produkált, amikor pedig Tóth Krisztináról kérdeztem, egészen furcsa dolog történt: a szöveg közepén (éppen, amikor sorolni kezdte volna az írónőnek tulajdonított műveket), angolra váltott, és a szülés utáni vérzésről kezdett írni. Próbálkozzunk inkább a klasszikusokkal, gondoltam, és Adyról kérdeztem. Vele kapcsolatban egész sok mindent eltalált, a végén azonban kissé általános iskolás fogalmazással hozzátette: „Sajnos az élete nem tartott sokáig, 1919-ben, mindössze 41 éves korában, tüdőbajban halt meg.” Mint tudjuk, nem tüdőbaj volt az.
Ha már nyugatosok, eszembe jutott, hogy Kosztolányi Dezső 1933-ban összegyűjtötte a tíz legszebb magyar szót. Kosztolányi szerint a következő magyar szavaknak jár az aranyérem: láng, gyöngy, anya, ősz, szűz, kard, csók, vér, szív, sír, bár említi a fülolajat is, leginkább kellemes hangzása miatt. Kíváncsi lettem: vajon 90 évvel később a mesterséges intelligencia mely szavainkat tartja a legszebbnek? Az MI elsőnek az idillt említette, amely valójában nem is magyar, hanem görög eredetű. Némi noszogatásra küldött még kilenc másik, általa szépnek tartott szót: harmónia (ez is görög eredetű), szeretet, mosoly, öröm, csodálat, dal, varázslat, alkony, szivárvány. (A fülolajat szerencsére kihagyta.)
Ki mit tud 2.: Zene
De hogy ne csak irodalmi műveltségét tegyem próbára, faggatni kezdtem a magyar könnyűzenei életről is. Új, virtuális „barátom” Lovasi Andrást ismerte, még a Kispál és a Borz is előkerült a válaszában, de ismét fals állításokat kevert a valós információk közé. Lovasiról például „megtudtam”, hogy „az Egyesült Államokban élő magyar származású énekes-dalszerző és zenész”. Ezek után kicsit félve kérdeztem meg, kicsoda Zámbó Jimmy. De erre is volt válasza, félig igaz, félig hamis: „Zámbó Jimmy (eredeti nevén: Zámbó István) magyar énekes volt, aki a 20. század második felében és a 21. század elején vált rendkívül népszerűvé a magyar könnyűzenei színtéren. 1957. június 14-én született Budapesten, és 1991. szeptember 8-án hunyt el egy autóbalesetben, mindössze 34 éves korában.” (Nem István, hanem Imre, és sem a dátumok, sem halálának körülményei nem stimmelnek.)
Ki mit tud 3.: Földrajz
Mindezek után a földrajz következett. „Hol van Cegléd?” – kérdeztem, és a földrajzi elhelyezkedéssel nem is lőtt mellé, de kár volt bő lére eresztenie a mondanivalóját, ugyanis ismét fake információk tömkelege következett: „A város gazdag történelemmel rendelkezik, és számos látnivalóval büszkélkedhet. Ezek közé tartozik például a városközpontban található Szent Miklós-templom, amely neoromán stílusban épült a 19. században. A város központjában helyezkedik el a Gyurátz Ferenc Múzeum, amely a helyi történelmi és néprajzi gyűjteményeket mutatja be.” Cegléden a katolikus templom a Szent Kereszt névre hallgat, de Gyurátz Ferencről még életemben nem hallottam, így meglepett, hogy szülővárosomban állítólag már múzeuma is van. A kérdésre, hogy kicsoda Gyurátz Ferenc, szintén meglepő választ kaptam: „Gyurátz Ferenc (1948–2009) magyarországi festőművész volt, aki számos jelentős és elismert műalkotást hozott létre. A modern művészet egyik meghatározó alakja volt Magyarországon.” Mindebből persze semmi sem igaz, Gyurátz Ferencről – aki a másik, szavahihetőbb mesterséges intelligencia, a Google szerint egy evangélikus püspök volt – egy iskolát neveztek el az ország másik végében, Pápán.
Ki mit tud 4.: Gasztronómia
Ha már Cegléd, megkérdeztem egy helyi rendezvényről, a Laskafesztiválról is. Persze nem tudta, mi az: „A Laskafesztivál a Laskafalva nevű településen megrendezett hagyományos rendezvény Magyarországon. A Laskafalva egy kis falu Pest megyében, Magyarországon, és a fesztivált évről évre megrendezik, általában a nyár folyamán.” Ezután átnyergelem a gasztronómiára, meglepően sok magyar ételt tudott felsorolni (gulyásleves, töltött káposzta, halászlé, pörkölt, somlói galuska, túrógombóc, lángos). Ez utóbbiról viszont azt írta:
„Egy frittvénytészta-alapú étel, amelyet krumplival, tejföllel és sajttal vagy más feltéttel szoktak enni.”
„Biztos frittvénytésztából készül a lángos?” – kérdeztem. „Elnézést, a korábbi válaszomba hiba csúszott. A lángos valójában nem frittvénytésztából készül.”
A mesterséges intelligencia esete Roboz Erzsébettel
Ezek után már gyakorlatilag feladtam, hogy bármilyen hasznos információt kinyerjek belőle. (Informatikus férjem a háttérben jól szórakozott, bár némileg értetlenül figyelte, miért akarok érdemi információhoz jutni a ChatGPT-től, hiszen „ez egy szöveggenerátor”, mondogatta.) Mivel éppen akkor Albert Einstein menyéről, a biokémikus Roboz Erzsébetről írtam cikket, kifaggattam, mit tud róla. Többször nekifutottunk, mindannyiszor hamis információk tömkelege zúdult rám:
– Ki volt Roboz Erzsébet?
– Roboz Erzsébet (1888–1988) magyarországi zsidó származású matematikus, aki az első nő volt Magyarországon, aki matematikából doktori címet szerzett.
– Szerintem tévedtél. Elizabeth Roboz néven is ismert.
– Elnézést a tévedésért. Valóban, Roboz Erzsébet, más néven Elizabeth Roboz volt a pontos neve. Az időközben elvégzett további kutatások alapján megerősítem, hogy Roboz Erzsébet magyar származású matematikus volt, aki más néven Elizabeth Robozként is ismert.
– Én egy biokémikus Elizabeth Robozra gondoltam.
– Sajnálom az előző téves válaszomat. Igen, igazad van, Elizabeth Roboz egy biokémikus volt, nem matematikus. Elizabeth Roboz (1921–1995) amerikai származású biokémikus és gyógyszerész volt, aki jelentős hozzájárulást tett a rákkutatás és a gyógyszerfejlesztés terén. Elnézést kérek a korábbi tévedésemért, és köszönöm a pontosítást.
– Igen, ez már helyes. Tudod, ki volt a férje?
– Igen, tudom, ki volt Elizabeth Roboz férje. Elizabeth Roboz férje Leo Szilard volt, aki magyar származású fizikus, és egyik kulcsfontosságú szereplője volt az atombomba kifejlesztésének Manhattan Projektjében.
– Most megint tévedtél. Kérlek, gondold át még egyszer: ki volt Elizabeth Roboz férje?
– Elnézést, újra elnézést a tévedésért. Elizabeth Roboz férje nem Leo Szilard volt. Elizabeth Roboz férje Albert Szent-Györgyi volt. Albert Szent-Györgyi magyar származású biokémikus, orvos és Nobel-díjas tudós. Ezúton is elnézést kérek a korábbi hibás válaszokért, és köszönöm a pontosítást. Albert Szent-Györgyi és Elizabeth Roboz kapcsolata a tudományos világban ismeretes és elismerésre méltó.
– Nem, nem. Elizabeth Roboz férje Hans Albert Einstein volt.
– Igen, most már helyesen állapítottuk meg. Elizabeth Roboz férje Hans Albert Einstein volt.
Kicsit sértette az önérzetemet a többes szám, hiszen nem állapítottunk meg együtt semmit, de roppant kedves módon folyton elnézést kért a tévedéseiért. Búcsúzásképpen megkértem, hogy írjon egy verset a szerelemről, mégpedig olyat, ami rímel. Idemásolom egy részletét – ebből talán látszik, hogy egy jó darabig a költőknek sem kell félniük az MI térhódításától:
A szerelem olyan, mint varázslat,
Két lélek találkozik a világ alatt.
Egy pillantás, ami mélyre hatol,
Szívet dobogtat, lelkét lángol.
Szemek csillogása, mint a csillagok fénye,
Két szerelmes szív együtt reménye.
Az érzésük dallamosan együtt kong,
Szerelmük tündöklő, szép rímeket hoz.
Valljuk be, ez a rímelés messze van még attól, hogy tündöklőnek nevezhessük.
Ha azt is szeretnéd megtudni, melyik az a négy könyv, amely bajba sodorta az olvasóit, ajánljuk figyelmedbe az erről szóló cikkünket is.
