gyermekvállalás 2 - Dívány

„Beírtam a keresőbe, hogy örökbefogadás, és döbbenten láttam, hogy kutya, macska, malac, tényleg bármi jön, gyerekekről viszont alig van információ, az is szinte mind hibás” – meséli Vágnerné Andrea. Ezt követően írt Mártonffy Zsuzsának, aki interjút készített vele az Örökbe.hu oldalra. A szövegre komment is érkezett, és ez volt az első alkalom Andi életében, hogy egy másik felnőtt örökbefogadottal beszélhetett. Hová vezetett ez a 2015-ös találkozás, és mi a véleménye a Varga Judit-féle törvénymódosítási javaslatról? Erről kérdeztem a tapasztalati szakértőt, aki azt is elmondta, milyen volt 20 évesen megismerni a vér szerinti anyját, mire eszmélt rá a saját gyereke születésekor, és eleinte miért búcsúzkodott folyton a kisbabától.

A hónap dilemmája mai fejezetében Bialkó László Gergő buddhista tanító gondolatait olvashatod.

„Vitte magával a fürdőszobába, a vécére, a munkahelyi raktárba, a boltban a tejespulthoz, mindenhova. Formára filigrán érzés, de masszív. Nagy, kerek fejű hiány, amiről nem szokás beszélni [...]” – írja a negyvenes nők gyermektelenségéről Szaniszló Judit nemrég megjelent könyvében. A három generáció sorsát felölelő családregény, a Leli élete változatos eszközökkel mutatja meg a mindennapok költőiségét, miközben olyan témákat sem hallgat el, amiket máig hajlamos tabusítani a társadalom. Mi van akkor, ha nemi erőszakból, nyitott hátgerinccel vagy egyáltalán nem születik gyerekünk? Ha közben Falustyánban élünk a ‘40-es években, egy miskolci lakótelepen 30 évvel később vagy napjaink Budapestjén? Az élet esetlegességéről és egymásba csúszó szerepeiről kérdeztem a Petri-díjas írót.

Az örökítőanyag lefagyasztása és raktározása a nők számára is elérhető szolgáltatás lett. Mennyire lehet népszerű? Kik fognak élni vele? Milyen hatása lehet a gazdaságra, a társadalomra és a magánéletre?

Reménykedve rám nézett, előhúzott a zsebéből egy dobozt, majd így szólt: hozzám jössz feleségül? Erre én könnyes szemmel bólogatni kezdtem. Mai fejjel azt gondolom, hogy tulajdonképpen fogalmam sem volt, mire mondok igent. Egyikünk sem tudta, mit vár a másik a házasságtól, csak keveset beszélgettünk erről azelőtt. Abban persze biztosak voltunk, hogy szeretjük egymást, de ez nem mindig elég a közös élethez.

Ahányan vagyunk, annyifélék. Vannak nők, akik egyáltalán nem szeretnének gyereket, mások pedig hosszú éveket töltenek várakozással, míg végül anyák lesznek. A KSH adatai szerint a 40 és 45 között szülő nők aránya az elmúlt 25 évben megháromszorozódott: ma minden huszadik újdonsült anyuka betöltötte már a negyvenet. De vajon meddig tágíthatjuk ezt a határt?

Egy friss izraeli kutatás eredményei szerint 50 év felett pont olyan biztonságos szülni, mint a 40-en túliaknak, ráadásul a születendő gyermek számára sem kockázatosabb.

Elősegíti a gazdasági fejlődést, ha a nők szabadon dönthetnek arról, hogy mikor és hány gyereket szeretnének, ám a döntéshez való jogok különböző okokból minden országban sérülnek – állapította meg az ENSZ Népesedési Alap.

A baba érkezése nagyon boldog esemény, ugyanakkor komoly kihívások elé állítja mindkét szülőt. Ennek ellenére az apákról kevés szó esik ilyenkor, hiszen az ő életüket látszólag kevésbé borítja fel a gyermek. Elvégre az anya van otthon egész nap a babával, az apák többsége pedig rendszerint az esti fürdetésnél segít be, valamint jó esetben beszáll egy kicsit az éjszakázásba is.

Van néhány mondat, ami kicsapja a biztosítékot a magukat gyerek nélkül is életképesnek érző nőknél. Ilyen például a "Fogalmad sincs róla, milyen az igazi fáradtság".

Alkalmasak vagyunk-e szülőnek? Majd, ha saját gyereked lesz, meglátod! A nagy döntések megváltoztatnak minket, ezért lehetetlen racionálisan dönteni róluk.

A „Hány éves korban váljuk szülővé?” kérdését többször, több oldalról körüljártuk már itt a Porontyon is.